Király Iván honvéd tüzértiszt első világháborús hagyatéka – 7. rész 1917 kora tavaszán megélénkül a harci tevékenyég a Fajti Hrib környékén, aminek a naplóírónk is szemtanújává és krónikásává válik. Március végén a debreceni 39-esek vállalkozásához az alakulata biztosítja a tüzérségi támogatást. Az elkészült új vojščicai tüzérségi megfigyelőről és a használatba vételéről is részletes leírást kapunk. […]
Négy évszázad közös történelme köt össze bennünket a bécsi kapucinus templom kriptájában nyugvó személyekkel. Sokuk nevét a blogunkról, de történelemkönyvekből, festményekről, szobrokról, filmekből is ismerhetjük, múlandóságuknak ez a különös emléke azonban kevésbé ismert a számunkra. Nekem legalábbis megdöbbentő élmény volt, amikor a napokban először szembesültem vele… A tömény történelem az, ami Bécsben a Tegetthoffstraße […]
Király Iván honvéd tüzértiszt első világháborús hagyatéka – 4. rész Király Iván 1916. december 8-tól kezdett rendszeresen kézírásos naplót vezetni, amelynek első lapjára 59 évvel később rövid magyarázatot is írt az írásmű születésének a körülményeiről. Az eredeti szándéka szerint a szépirodalom és a történetírás határai között mozogva, de minden műfaj szabályaitól mentesen, a pillanatnyi benyomásait […]
Király Iván honvéd tüzértiszt első világháborús hagyatéka – 3. rész Az 1916-os évről napló nem maradt fenn, de Király Iván a két világháború között A természet c. folyóiratban publikált pár cikket háborús élményeiről és természettudományi – elsősorban madártani – megfigyeléseiről. A mostani bejegyzésben egy ilyen cikket közlünk újra, amely eredetileg a lap 1931. április 1-15. […]
Király Iván honvéd tüzértiszt első világháborús hagyatéka – 2. rész Király Iván 1914 októberében vonult be egyéves önkéntesként a nyitrai m. kir. 4. honvéd tábori ágyúsezred pótütegéhez Érsekújvárra. 1915 májusában az alakulata átköltözött Veszprémbe, ahol a m. kir. 7. honvéd tarackos osztály 2. ütege lett. Később Veszprémfajszra kerültek, s innen indultak 1915 októberében Veszprémet érintve […]
A mostari katonai temető – 2. rész A bosznia-hercegovinai város katonai temetője sok magyar vonatkozású síremléket is őriz az Osztrák–Magyar Monarchia időszakából. A sírkert és az Osztrák Fekete Kereszt által ott végzett felújító munka történetét már bemutattam a sorozat első részében. A mostani folytatásban a temető magyar sírköveit veszem sorra. A mostari katonai temetőben […]
Király Iván honvéd tüzértiszt első világháborús hagyatéka – 1. rész Új sorozatot indítunk a blogunkon, Király Iván honvéd tüzértiszt gazdag első világháborús hagyatékát, naplóit és fotóit kívánjuk bemutatni. Mielőtt azonban belevágnánk ezek közlésébe, ismerkedjünk meg a szerzővel, készítővel, aki egy igazán különleges személyiség volt. A nagy háborús évek után, azon túl, hogy a csornai fiúiskolában […]
Az elmúlt hetekben nyomon követhettük a császári és királyi 8. huszárezred katonáinak és Forster Frigyes századosnak a világháborús hadiútját. A memoár nem ment bele minden részletbe, de ízelítőt kaphattunk általa a gyalogosított huszárok viszontagságairól csaknem valamennyi harctéren. A visszaemlékezés utolsó része azzal zárult, hogy a Monarchia kapitulációját követően a nyolcas huszárok visszatértek Magyarországra. A közös […]
mađarski Nakon okupacije Bosne i Hercegovine 1878. godine, Austrougarska je pristupila modernizaciji pokrajine. Deo toga činila je izgradnja uskotračne pruge, koja je bila značajna što iz privrednog, tako i iz vojnog aspekta. Pruge je nasledila jugoslovenska država, i bile su sve do sredine 1970-ih godina u upotrebi. Sanstefanskim mirovni sporazum koji je sklopljen 3. […]
szerb Bosznia-Hercegovina 1878-as okkupációját követően a Monarchia a tartomány modernizálásába fogott. Ennek részét képezte a keskeny nyomtávú vasútvonal kiépítése, amely gazdasági és katonai szempontból is fontos volt. A vasútvonalakat a délszláv állam örökölte meg, és az 1970-es évek közepéig használta azokat. Az 1877–1878-as orosz-török háborút lezáró, 1878. március 3-án megkötött San Stefanó-i béke nem […]