Bevonultunk…

Borbély Kálmán tüzér főhadnagy hadiútja – 4. rész

Bevonulás Komáromba, a III-as erődbe

1914. szeptember 28-án győri társaimmal vonattal indultunk Komáromba, a III-as erődbe. Ez ma nem tartozik Magyarországhoz. Itt volt a 28-as tábori tüzérek tanyája. Jelentkeztünk az ütegirodán, ahol már ott volt minden iratunk. Megtörtént a felvételünk, és elküldtek bennünket a Magazinba, hogy beöltözzünk.

A komáromi erőd korabeli metszeten A komáromi erőd korabeli metszeten

Na, abban nem volt köszönet. Úgy dobálták elénk a ruhadarabokat, hogy azt sem tudtuk, mit kapunk. Az öltözésben pedig igencsak sürgettek. Kaptunk egy csukaszürke nadrágot, bakancsot, bőr lábszárvédőt csizma helyett, mivel lovas alakulat voltunk. A nadrágom olyan bő volt, hogy kétszer belefértem volna. Kaptunk egy kávébarna blúzt, bal vállán vállzsinórral, és egy régi típusú díszkabátot. A gombjain 10-es szám volt. Nekünk, önkénteseknek fekete-sárga szalag volt a jobb karunkon, ami azt jelentette, hogy egyéves önkéntesek vagyunk. A kabát gallérja skarlátvörös volt.

A komáromi Öregvár kapuja korabeli képeslapon A komáromi Öregvár kapuja korabeli képeslapon

Kaptunk 50 kilogramm szalmát és egy pokrócot, aztán irány a III-as erőd. Ott egy kazamatában helyeztek el bennünket. Megágyaztunk a szalmával, és már a fekhelyünk is megvolt. A kazamata egyik felében mi voltunk, a másik felében tartalékos vártüzérek, akiket elkísértek a feleségeik is. Volt, amelyik asszony ott is aludt. Hogy aztán mi történt éjszaka, abból sokat lehetett volna tanulni, ha figyelünk. A bevonulásunk délutánján már a vár udvarán az ágyút tologattuk. Felültünk rá, leugrottunk róla. Ez egy régi, 1905 mintájú 8 centiméteres hátrasikló talpú öntött bronzcsövű ágyú volt, olyan 1500 kilogramm körüli. Egy öreg tartalékos tiszt ugráltatott bennünket azon a délután.

1905 mintájú tábori ágyú és csukaszürkébe öltöztetett kezelőszemélyzete 1905 mintájú tábori ágyú és csukaszürkébe öltöztetett kezelőszemélyzete
(Bárcy Zoltán-Somogyi Győző: Királyért és hazáért. A m. kir. honvédség szervezete, egyenruhái és fegyverzete 1868-1918 című kötetéből)

Még azt el kell mondanom, hogy akkor kétféle tüzérség volt: egyik volt a lovas, a hadosztályoknál levő tüzérség, ahol minden embernek lova volt, és lovon közlekedtek. A másik a tábori tüzérség, ahol mozdonyokra, lövegekre beosztott tüzérség volt. Ezeknek nem volt lovuk. Vonuláskor felrakták a cókmókjukat a mozdonyra, és gyalog ballagtak a lövegek után.