San Martino del Carsó-i olasz barátaink a segítségünknek is köszönhetően januárban fontos felfedezésre jutottak a Doberdó-fennsíkon: megtalálták a magyar visszaemlékezésekben is gyakran emlegetett Szent Borbála kápolna helyét a Brestovec magaslaton. A kutatásról Gianfranco Simonit számol be.
Miközben képanyagot kerestünk a San Martinó-i Karszti Barlangász Csoport (Gruppo Speleologico Carsico – GSC) gondozásában megjelenő San Martino del Carso fotóalbumhoz, az alábbi rendkívül érdekes fényképekre bukkantunk.
A Szent Borbála kápolna
(Ruggero Dal Molin archívuma)
A Szent Borbála kápolna
(Ruggero Dal Molin archívuma)
A fotókon egy nagy kőszikla látható, amin Szent Borbálának, a tüzérek védőszentjének képmását helyezték el, egy beton- vagy márványtáblával együtt. A kép alatt egy betontalapzaton fából készült térdeplő áll.
Úgy sejtettük, hogy a fénykép itt a környéken készülhetett, amit tulajdonosa, Ruggero Dal Molin úr is megerősített, mondván, hogy az egyik magyar fotóalbumában találta, amely San Martino faluban, a Monte San Michelén és a Vallone-völgyben készült több más fotót tartalmazott. Ezek után elküldtük a képet magyar barátunknak, Pintér Tamás kutatónak, hátha tud valami információt a témával kapcsolatban. Kiderült, hogy hallott már erről a kápolnáról és megígérte, hogy utánanéz a dolognak.
Pár nap múlva átküldött néhány részletet József főherceg naplójából, amiben a főherceg megemlíti a kápolna pontos helyét:
„1916. március 3. […] Lokvicára megyek kocsin. Onnét a […] Vallonéba. Devetakinál meglátogatom a tartalékban lévő 46-os századokat a most már tökéletesen kész kavernákban. Azután a Brestovec 209-re [209 méteres magaslati pontra], a tüzérségi megfigyelő állásokba megyek fel. Ott meglátogatom Braun ezredes, tüzérdandár-parancsnokot, költői sziklavadonban lévő kis házikójában, honnét felséges kilátás nyílik. Mellette egy picinke nyitott kápolna a sziklába vésve, Szent Barbara képével, ki a tüzérek védőszentje. Miután a Braun csoport helyzetéről pontosan tájékozódtam, megint a meredek gyalogúton lemegyek a Vallonéba. […]
1916. május 17. […] Innét Črncire megyek – ez is rom és törmelékhalmaz –, majd a Brestovec 209-re, az egyik megfigyelőállásra. […] Még egyet-mást megbeszélek vele [ti. Braun ezredessel] s ezután Szent Barbara szép kis kápolnája mellett, melyet Braun vésetett a sziklába, a meredek gyalogúton lemegyek a Vallonéba.”
A következő napokban – kihasználva, hogy az évnek ebben a szakában kevésbé dús a vegetáció – a csoport nekilátott, hogy beazonosítsa a helyszínt: néhány órás kutatás után, a 209 méteres Brestovec-magaslaton megtaláltuk a főherceg naplójában leírt helyet.
A Szent Borbála kápolna helye napjainkban
(fotó: GSC)
A betonalapzat napjainkban
(fotó: GSC)
Meglepett bennünket a felfedezés, hogy a nagy kőszikla másik oldalán további táblák nyomára bukkantunk.
A kőszikla másik oldalán lévő táblák helye
(fotó: GSC)
A felfedezés élménye arra késztetett bennünket, hogy a kápolnáról a lehető legtöbb információt összegyűjtsük. Amikor kinagyítottuk a korabeli fotón látható táblát, néhányan felismerni vélték a goriziai első világháborús múzeumban látott egyik tárgyat.
Megmértük a sziklán lévő vésés nagyságát, majd elmentünk a múzeumba, hogy megnézzük az ottani kőtáblákat. A goriziai várban található múzeum egyik termében, az Isonzó fronton talált több feliratos kőtábla társaságában végül megtaláltuk az egykor Szent Borbála képmása felett elhelyezett táblát, valamint azt a két másik kőtáblát is, amelyek a korabeli fotókon nem látszanak.
A goriziai múzeumban található kőtábla a Szent Borbálához szóló imával
(fotó: GSC)
A német nyelvű tábla szövegének magyar fordítása:
Szent Borbála, segítsd jámbor, hű fiaidat,
ajándékozz sikert lövedékeinknek, kormányozd zúgó pályájukat,
erősítsd az őrséget az Isonzónál és mutasd meg a hajdani barátoknak,
hogyan teljesítjük itt kötelességünket hűségből és becsületből.(A fordításban nyújtott segítségéért köszönetet mondunk Csorba Erzsébetnek)
A goriziai múzeumban található másik brestoveci kőtábla (fotó: GSC)
A kőtábla a császári és királyi 17. gyaloghadosztály parancsnokság császári és királyi 17. tábori tüzérdandár parancsnokságának a harcálláspontját jelölte 1915-1916-ban (P.T.)
A goriziai múzeumban található harmadik brestoveci kőtábla (fotó: GSC)
Az olasz nyelvű kőtábla már a Doberdó-fennsík olasz kézre kerülését követően kerülhetett fel a magaslatra, és a 18-as árkászok emelték 1916-1917-ben. (P.T.)
Köszönetünket fejezzük ki Pintér Tamásnak, Németh Dorottyának, Ruggero Dal Molinnak, Pierluigi Lodinak és Paolo Pollanzinak a közreműködésért, valamint a Karszti Barlangász Csoport minden tagjának e fontos felfedezésben való részvételért.