A galíciai születésű Dziggiel József hadiútjáról alig tudunk valamit. Ő maga lengyel származású volt, ám magyar nőt vett feleségül, és gyermekei már magyarnak születtek. A családfő bevonulását követően valószínűleg nem sokkal hősi halált halt. Az utána maradt emlékeket unokája, Regényi Irén Mária küldte el nekünk.
Dziggiel (Gyöngel) József 1876. november 15-én született a galíciai Jedlicze városkában, római katolikus családban. 1904-ben Sátoraljaújhelyen kötött házasságot Csehi Juliánnával, akitől négy gyermeke született: Lajos, Ilona, Juliánna és Erzsébet. 1911-ben Hauszmann Alajos Anna-völgyi birtokán (Szentendre, Izbég) kapott állást, ahol mint főkertész 1915-ig, bevonulásáig dolgozott. Munkájában sikeres volt: ezt bizonyítják arany-, ezüst- és bronzérmes díszoklevelei, amiket a zöldségek, gyümölcsök kiváló termesztéséért adományoztak neki. Kísérletezett a fekete rózsa nemesítésével is.
Dziggiel József az első sor jobb szélén látható, virágcsokorral a kezében
A háború kitörését követő évben, 1915 júliusában vonult be a császári és királyi 15. galíciai gyalogezredhez, ahová minden bizonnyal a születési helye szerint sorozták be. Mindössze két tábori lap maradt utána: az egyiket Sopronból írta haza 1915. július 22-én, a másikat pedig Przemyslből 1915. augusztus 18-án. Ez utóbbi levelezőlapon arról számol be, hogy indulnak a harctérre – ez volt az utolsó életjel, amit magáról adott.
A lap átirata a következő: Sopron jul[ius] 22.
Kedves felesigem ruhá[t] elkül[d]tem máma feladtam a főpostára. Tisztelek Csokolom beneteked gyermekek hogy vannak
Gyöngel József Sopron
A lap átirata: Przemysl au[gu]sztus 18kán
Kedves feleségem mostan megyünk harcztére a háborúba
tisztelek csokolom beneteket és gyermekeimet ismerőseimet
sok jól Isten vele
Halotti anyakönyvi kivonata szerint 1926-ban, utólag nyilvánították hősi halottá, halálozásának időpontjaként 1917. december 31-ét állapították meg. Halálának pontos ideje és helye ismeretlen.
A családfő halála után a hátramaradt feleség és a gyerekek nagyon nehéz körülmények között éltek. A család az Anna-völgyi birtokról előbb Izbégre, majd 1917 őszén Kispestre költözött.
A Gyöngel család 1918-ban, Kispesten: Csehi Juliánna és gyermekei, Lajos, Ilona és Juliánna. A negyedik gyermek, Erzsébet hiányzik a képről, mivel ő a fővárosi ínséges körülmények miatt 1917-től Sárospatakon, a nagymamánál nevelkedett. Dziggiel Erzsébet, férjezett nevén Schadl Györgyné idén május 27-én tölti be 100. születésnapját. Jó egészséget kívánunk neki!
A leszármazottak kezdeményezésére Dziggiel József neve 2009-ben felkerült az Izbégi Általános Iskola falán elhelyezett izbégi hősök emléktáblájára.
