Az új első világháborús kiállítás a bécsi Hadtörténeti Múzeumban

A centenárium alkalmából a bécsi Hadtörténeti Múzeum (Heeresgeschichtliches Museum) is megújította első világháborús állandó kiállítását. A 3,8 millió eurós projekt keretében a korábbi 1000 nm-es kiállítóteret egy galériaszint beépítésével 1400 nm-re növelték, a kiállított tárgyak számát pedig megduplázták, így most mintegy 2 ezer tárgyat lehet megtekinteni. Az átépítés sokkal jobb kiállítást eredményezett, de elmondhatjuk, hogy a patinás intézményt nem „fertőzték meg” sem a modern kiállítástechnikai áramlatok, sem a Nagy Háború újszerű megközelítési koncepciói sem.

 

Aki az elmúlt években látta a bécsi HM-ban az első világháborús állandó kiállítást, és most nagy várakozással tekint a megújított termekre, abból az újragondolt tárlat egyszerre válthat ki tetszést és csalódást. Tetszést, mert a kiállítótér építészeti átalakításával, újraosztásával és néhány ötletes vizuális elemével kétségkívül sokkal látványosabb és logikusabb elrendezést sikerült megavalósítani, mint korábban. Csalódást pedig azért, mert a tartalom ugyan bővült, de a múzeum – leszámítva néhány képernyőt, falra vetített filmrészletet + azt az ötletes szerkezetet, amivel meg lehetett emelni néhány felszerelési tárgyat (borjút, sisakot, stb.) – nemigen élt a modern kiállítástechnikai eszközök (audiovizuális megjelenítés, animációk, interaktív elemek, stb.) nyújtotta lehetőségek alkalmazásával. A múzeum részéről valójában tudatos volt ez a döntés, Christian Ortner igazgató szavait idézve: „ha valaki 1,1 millió halottat, csak a Monarchiában, nem talál szörnyűnek, akkor nem tudom, mit mondjak”. Egy ilyen fájó témához véleménye szerint nem illik a „Disneyland”, az iskolásokat nem ezzel, hanem inkább szakszerű csoportos foglalkozásokkal lehet a témára érzékennyé tenni. A kiállítás főszereplői tehát maguk a vitrinekben elhelyezett vagy szabadon álló tárgyak, amelyek rövid leírások kíséretében igyekeznek feltárni a háború történetét. Akár vitatkozunk, akár egyetértünk a fenti koncepcióval, egy biztos: az Arsenalban bemutatott egyedi tárgyak (pl. a Szarajevó teremben), fegyverek, egyenruhák, hadifelszerelések, képzőművészeti alkotások és egyéb háborús használati tárgyak gazdagságára nem lehet panasz, amiért mindenképp érdemes egy bécsi kirándulást betervezni.

A Nagy Háború Blog kirándulócsapata a Heeresgeschichtliches Museum bejáratánál Tanulmányi kiránduláson a Nagy Háború Blog. A Heeresgeschichtliches Museum bejáratánál

Az új kiállítás a régi helyén, a földszinten jobbra, a változatlanul hagyott Ferenc József terem után kezdődik. Ha először járunk itt, ne fussunk át a FJ termen, ahol a Monarchia haderejének felépítését, a békeidők és a világháború egyenruháit és felszerelését, Ferenc József és Rudolf-relikviákat, valamint a háború előtti korszak haditechnikai újításait ismerhetjük meg.

A háború közvetlen előzményeit mutatja be a szarajevói merényletnek szentelt terem, amin a korábbihoz képest csak apró változtatásokat végeztek. Olyan ikonikus tárgyak láthatók itt, mint a trónörököst és nejét szállító eredeti automobil, Ferenc Ferdinánd egyenruhája, amiben a halálos lövés érte, a kanapé, amelyen meghalt, illetve a merénylők által használt fegyverek (pisztolyok, kézigránát). Képernyőkön a hadgyakorlat fényképei, illetve a Szarajevóban a merénylet előtt és után, valamint a szerbek elleni atrocitásokról készült felvételek láthatók.

A trónörököst és hitvesét szállító Gräf & Stift típusú osztrák automobil A trónörököst és hitvesét szállító Gräf & Stift típusú osztrák automobil

Lövés nyoma az automobilon Lövés nyoma az automobilon

Ferenc Ferdinánd vérfoltos waffenrockja – bár a foltok már alig láthatók Ferenc Ferdinánd vérfoltos waffenrockja – bár a foltok már alig láthatók

A merénylők által használt 9 mm-es, M.1910/12 Browning rendszerű félautomata pisztolyok, illetve Kragujevac típusú kézigránát A merénylők által használt 9 mm-es, M.1910/12 Browning rendszerű félautomata pisztolyok, illetve Kragujevac típusú kézigránát

A következő terembe lépve érkezünk meg a háború történetét bemutató, teljesen átalakított kiállítótérbe. A kiállítás alkotói a legegyszerűbb rendezőelvet választották vezetőül: a kronologikus felosztást, természetesen középpontba állítva az Osztrák-Magyar Monarchiát érintő eseményeket. Ennek megfelelően a nagyobb tematikai egységek az egyes háborús évekhez kötődnek.

A háborút bemutató kiállítótér első szakasza az 1914-es évvel foglalkozik. A térbe a másik teremből átnyúló galérián már az 1918-as év témái láthatók A háborút bemutató kiállítótér első szakasza az 1914-es évvel foglalkozik. A térbe a másik teremből átnyúló galérián már az 1918-as év témái láthatók

 

Szemléletes térképek az osztrák-magyar hadvezetés felvonulási terveiről. Számítottak külön orosz háborúra, külön szerb háborúra, de a kettő együttes bekövetkeztét valahogy nem akarták számításba venni Szemléletes térképek az osztrák-magyar hadvezetés felvonulási terveiről. Számítottak külön orosz háborúra, külön szerb háborúra, de a kettő együttes bekövetkeztét valahogy nem akarták számításba venni

Bevonulás Bevonulás

Komiszruhák, borjú Komiszruhák, borjú

Szerb uniformis Szerb uniformis

Az ellenség bemutatásánál megjegyzik, hogy az osztrák–magyar katonai vezetők lenézték a szerb hadsereget, pedig a Balkán háborúkban szerzett szerb tapasztalatok inkább óvatosságra kellett volna, hogy intsék a császári és királyi hadvezetést. Ráadásul a szerbek modern francia tábori ágyúkkal és német ismétlőpuskákkal (!) is rendelkeztek, de az 1908-ban bevezetett, terepszínhez közelítő egyenruhájuk is sokkal praktikusabb volt, mint a Monarchiában rendszeresítetté. A 4,7 milliós Szerbia a háború kitörésekor több mint 500 ezer katonát tudott mozgósítani, ami még akkor is elgondolkodtató, ha ez az adat valószínűleg a legöregebb népfelkelőket is beleszámolja.

Gránát tépte lyuk egy páncélkupolán. Háttérben a hadifestőként szolgálatot teljesítő Albin Egger-Lienz expresszionista festménye, A névtelenek, 1916-ból Gránát tépte lyuk egy páncélkupolán. Háttérben a hadifestőként szolgálatot teljesítő Albin Egger-Lienz expresszionista festménye, A névtelenek, 1916-ból

Tesztelésre használt acélpanelek 75 mm-es lövedék-becsapódásokkal Tesztelésre használt acélpanelek 75 mm-es lövedék-becsapódásokkal

Az újkori anyagháború szemléltetésére több tonnányi vas és acél került a kiállítótérbe. Tüzérségi erődök páncélkupolái, kisebb-nagyobb lövedékek, hüvelyek, aknavetők, ágyúk, gépfegyverek és a hátsó termet uraló hatalmas 38 cm-es ágyú.

Orosz géppuska Orosz géppuska

Minden háborús évhez találunk kronologikus összefoglalót Minden háborús évhez találunk kronologikus összefoglalót

Az 1915-ös év Monarchiát érintő fontos eseménye Przemyśl ostroma, aminek a kiállítás külön sarkot szentel az erődrendszerből származó páncélkupola alatt Az 1915-ös év Monarchiát érintő fontos eseménye Przemyśl ostroma, aminek a kiállítás külön sarkot szentel az erődrendszerből származó páncélkupola alatt

Az 1915-ös év másik jelentős fordulópontja az olaszok hadba lépése volt. Az olaszokat bemutató tárló Az 1915-ös év másik jelentős fordulópontja az olaszok hadba lépése volt. Az olaszokat bemutató tárló

A kiállítás leg(faj)súlyosabb tárgya a 38-as ágyú (81 tonnát nyom): 750 kilós lövedékeit 15 km távolságra repítette. A galéria megnyitásához kattintson a képre! A kiállítás leg(faj)súlyosabb tárgya a 38-as ágyú (81 tonnát nyom): 750 kilós lövedékeit 15 km távolságra repítette. A galéria megnyitásához kattintson a képre!              

A 38-as ágyú mellett a másik attrakció, ami gyorsan magára vonja a tekintetet: az Albatros B. II, egyike a Monarchia 5200 harci repülőgépének A 38-as ágyú mellett a másik attrakció, ami gyorsan magára vonja a tekintetet: az Albatros B. II, egyike a Monarchia 5200 harci repülőgépének

Légi hadviselés. A bombákat még kézzel dobták ki a gépből Légi hadviselés. A bombákat még kézzel dobták ki a gépből

Pilótaruha és fegyverek Pilótaruha és fegyverek

A szárazföldi, benne a magashegyi, valamint a légi hadviselés bemutatása szemléletes, a Haditengerészet viszont elég kevés teret kapott, emlékeink szerint gyakorlatilag változatlan helyen és terjedelemben.

A lövészárok-blokk. Semmi ágyúdörgés, semmi Disneyland A lövészárok-blokk. Semmi ágyúdörgés, semmi Disneyland

A kiállításon mindenképp újdonságot jelent, hogy néhány olyan téma is előkerült, amelyek a korábbi állandó kiállításon nem, vagy alig jelentek meg: ilyen pl. a nemzetiségi (lengyel, albán, ukrán) önkénteseket bemutató tárlók, vagy a nők a háborúban, a hadbíróság, a hadifogság, a hazatérés vagy a hadirokkantak bemutatása. Igaz viszont, hogy ezeket a témákat többnyire épphogy érintik, a nőknek, vagy a hadifogságnak például kifejezetten kevés tér jut. A háború elmesélésénél a hagyományos narratíva (eseménytörténet bemutatása) kizárólagos, ami mellett nem kap teret például személyes sorsok megjelenítése (a kiállított tárgyak között nem látni tábori lapokat, leveleket, naplókat, egyéb személyes tárgyakat), de kevés hangsúlyt kap a veszteségek, vagy a háború borzalmainak bemutatása is.

A lengyel légiót bemutató tárló A lengyel légiót bemutató tárló

A hadifogságot szemléltető vitrin A hadifogságot szemléltető vitrin

Tárgyak a hátországból: háborús mesekönyvek Tárgyak a hátországból: háborús mesekönyvek és játékok

A hadirokkantakat bemutató tárló – úgymond – ízléses és diszkrét: sehol egy brutálisan szétroncsolt test, vagy egy arcprotézis. Nem mintha sokkoló borzalmakra vágynánk, de ennél talán lehetne merészebb… A hadirokkantakat bemutató tárló – úgymond – ízléses és diszkrét: sehol egy brutálisan szétroncsolt test, vagy egy arcprotézis. Nem mintha sokkoló borzalmakra vágynánk, de ennél talán lehetne merészebb…

Néha viszont érdemes a tonnányi vas és a vitrinek között, a festményeknél is megállni: Egger-Lienz egy másik alkotása, a Hullamező a kiállítás legvégén látható Néha viszont érdemes a tonnányi vas és a vitrinek között, a festményeknél is megállni: Egger-Lienz egy másik alkotása, a Hullamező a kiállítás legvégén látható