Kovács György háborús naplója – 34. rész
Kovács György háborús naplója több, általa a fronton írt verset is tartalmaz. Mára egyet választottunk ezek közül, amely egyúttal lezárása is forrásközlés-sorozatunknak.
Sírhalom az Isonzó folyó mellett az olasz fronton
Hős vitézek a hazáért, apa a fiáért – vers
Könnyű legyen kimúlásom,
Istent erre kértem.
Kívánságom teljesedett, imádkozzál értem!
Magyar voltál, derék honvéd, ez legyen emléked.
Légy te még jobb, mint én voltam! Imádkozzál értem!
A hazáért feláldoztam ifjúságom, éltem,
Hősi harcban estem én el, imádkozzál értem!
Ott pihenek messze földön, csendes sírban szépen,
Álmodozom hős álmokat, imádkozzál értem!
Ha majd regélsz tiéidnek béke időn kezet kézben,
sok bajokról, hősi harcról, ejts egy könnyet értem!
Írtam és rajzoltam 1916 február
Kovács György 1875-ben a Somogy megyei Kastélyosdombón született és 1949-ben itt is hunyt el. Árva gyermekként nevelkedett, miután a szüleit korán elvesztette. Felnőtt fejjel, pásztoroktól tanult meg írní és olvasni. A háború előtt már megházasodott, egyetlen leány gyermeke, Emília 1908-ban születetett. Az első világháborút a magyar királyi pécsi 19., majd a budapesti 30. honvéd gyalogezred katonájaként szolgálta végig. Mesék az első világháborúról – forrásközlemény sorozatunknak ezt a címet is adhattuk volna. Kovács György írásai ugyanis egymásba fonódó meseszerű történetekként elevenítik meg a Nagy Háború eseményeit. Azonban csak a stílus háryjánosi, a leírt tartalom maga a háború drámai és naturális valósága, ahogy Kovács György és sok millió társa azt átélte. A napló történetéről és a forrásközlés módjáról a sorozat első részében adtunk részletesebb ismertetést.
Előző rész: „Hej, pedig, de kár öldösni egymást…”