Illy Ferenc feltaláló és cégtulajdonos az I. világháborúban
A kávékedvelők számára alighanem ismerősen cseng az Illycaffè márkanév. Azt azonban kevesen tudják, hogy a trieszti kávékereskedő cég alapítója egy Temesvárról származó magyar volt, aki az I. világháborút követően telepedett le Triesztben, majd Francesco Illy néven sikeres vállalkozóként máig méltán híres kávépörkölő-üzemet alapított. Kortársaihoz hasonlóan az I. világháború során ő is katonai szolgálatot teljesített. Életének e kevéssé ismert szakaszáról szerencsénkre a bécsi Hadilevéltárban számos irat tanúskodik.
Akkoriban a fiatalemberek számára a felnőtté válás nagy eseménye volt a sorozás, majd az izgalommal várt, legalább 2 esztendős aktív katonai szolgálat. A 21. életévében járó ifjú Illy Ferenc 1913-ban került a császári és királyi temesvári 61. gyalogezred kötelékébe. A világháború kitörése az ő életében is jelentős változást hozott, mert aktív szolgálata a világháború végéig, vagyis 5 évig tartott. Az eltelt idő során pedig lelkiismeretes, kiváló tiszthelyettes vált belőle, és a többszörösen kitüntetett katona őrmesterként fejezte be a világháborút.
Illy Ferenc 1920-ban
(Forrás: www.it.wikipedia.org)
Életének e kevéssé ismert szakaszáról szerencsénkre a bécsi Hadilevéltár I. világháborús kitüntetési javaslatok gyűjteményében számos dokumentum tanúskodik. Sajnos, a legfontosabb irat, az úgynevezett katonai anyakönyvi lap az ő esetében is megsemmisült az elmúlt évtizedek viharaiban. Így szolgálatára vonatkozóan a megőrzött iratokból pontos képet nem tudunk felvázolni. A dokumentumok, valamint az ezred világháborús tevékenységét elbeszélő Kún Andor szerkesztésében 1918-ban német nyelven napvilágot látott A Cs. és kir. 61. gyalogezred hadialbuma 1914–1917 című kötet, illetve néhány korabeli nyomtatott forrás segítségével mégis lehetséges néhány, kevesek előtt ismert epizód felvillantása.
Azt tudjuk, hogy 1913-ban, a sorozását követően lépett a 61. gyalogezred kötelékébe. Az első fennmaradt dokumentum keletkezésekor, 1915. május 1-jén pedig őrmesteri rendfokozatban irodai segéderő az ezredparancsnokság segédtiszti irodájánál. A bécsi Hadilevéltárban őrzött kitüntetési javaslata szerint a mozgósításkor azonnal a harctérre került. A javasolt kitüntetés alapjául a következő indoklás szolgált: „A mozgósítás első napja óta szakadatlanul a harctéren szolgál, és feladatát mint első segítő kiválóan teljesítette. Nevezett komoly, megbízható, intelligens és rendkívül lelkiismeretes munkaerő, aki az ezredsegédtiszti iroda ügyeit példaadóan és önállóan a legnehezebb harctéri körülmények között is pontosan végezte. Illy őrmester egyidejűleg az ezred tábori postai ügyeivel foglalkozó altiszt is, aki minden igyekezetével a postaforgalmat tisztességgel, zökkenőmentesen gondozta, és e tekintetben is a legnagyobb megelégedésre működött. Ez a bátor, derék és merész altiszt nemcsak a háború kezdete óta eltelt időben, hanem már béke idején is jelentős munkát végzett.”
Illy Ferenc kitüntetési javaslata Koronás Ezüst Érdemkeresztre
A fenti, sokszor nyilvánvalóan túlzó megfogalmazás az I. világháborús kitüntetési javaslatok megszokott szövegezését tükrözi. A kitüntetésre javasolt személy tulajdonságainak megjelenítésére használt jelzők halmozása szükséges kellékké vált, hiszen a kitüntetést jóváhagyó parancsnokok előtt bizonyítani kellett a ráteremettséget. A ma már itt-ott megmosolyogtatónak tűnő szövegezés általában elérte a kívánt hatást. A javaslatig eljutott katona szinte biztos lehetett a kitüntetésben. Persze az gyakorta előfordult, hogy az ezredparancsnok által javasolt kitüntetést a felettes parancsnok ugyan nem hagyta jóvá, de egy másik, alacsonyabb értékű kitüntetést feltétlenül megítélt. Illy Ferenc esetében az előbbi gyakorlat érvényesült, a felettes parancsnokok minden esetben elismerték a javasolt kitüntetés jogosságát.
Az idézett szöveggel ellátott dokumentumot József főherceg lovassági tábornok, a császári és király VII. hadtest, valamint Boroevic gyalogsági tábornok, a császári és királyi 3. hadsereg parancsnoka is támogatólag ellenjegyezte. Végül a császári és királyi hadsereg számára kiadott Rendeleti Közlöny személyes részének 1915. június 24-én megjelent 92. számában olvashatjuk a döntést, vagyis az itt leírt tevékenységét a Koronás Ezüst Érdemkereszt kitüntetéssel jutalmazták. A javaslat 1915. május 1-jei megfogalmazása, illetve a kihirdetés közt eltelt közel két hónap az ekkoriban általános ügyintézési időnek felel meg. Az érintettek persze a kitüntetéseket már a napiparancsokban történt kihirdetéskor megkapták. Hivatalossá azonban mégiscsak a Rendeleti Közlöny tette.
Koronás Ezüst Érdemkereszt tokjában
(Forrás: www.signum-laudis.hu)
Másfél év elmúltával parancsnoka ismét kitüntetésre terjesztette fel. Ez alkalommal az 1916-ban alapított Koronás Vas Érdemkereszt kitüntetés várományosa lett. A megszokott szövegezés most sem maradt el, vagyis: „Feladatát fáradhatatlan szorgalommal, szívós kitartással és különös kötelességteljesítéssel végzi. Született rátermettségének, lelkiismeretességének, fáradhatatlan kezdeményező tevékenységének köszönhetően az ezred legénységének veszteségi állománykezelését mindig kifogástalan rendben, példásan vezette. Ezen kívül az ezredsegédtiszti iroda ügyeit ritka ügyességgel és kiváló szakismerettel, áldozatkészséggel, odaadással, megbízhatóan és értően végezte, ami által hozzájárult a harci szellem megtartásához.”
Illy Ferenc kitüntetési javaslata Koronás Vas Érdemkeresztre
A várt hatás sem maradt el. Az 1916. szeptember 29-én, a doberdói harcokat követően írott javaslatot az elöljáró parancsnokságok most is elfogadták, majd a kitüntetés tényét az illetékes hadtestparancsnokság napiparancsában hirdették ki. A Rendeleti Közlöny ekkor már óriási lemaradásban volt. A kitüntetési javaslatok áradatával alig tudtak megbirkózni. Az ezerszámra adományozott kitüntetések közzététele gyakran több mint egy évet is késett. Illy őrmester esetében a Rendeleti Közlöny 1918. február 29-ei száma adta hírül: „Ő Császári és Királyi Apostoli Fensége által a hadrakelt sereg parancsokságai számára adott felhatalmazás alapján az ellenség előtti különösen kötelességtudó szolgálatteljesítésért a Koronás Vas Érdemkereszt a Vitézségi Érem szalagján kitüntetést adományozzuk.”
Koronás Vas Érdemkereszt
(Forrás: kituntetes.webnode.hu)
1917. április 18-án parancsnoka újabb kitüntetésre, a Bronz Vitézségi Éremre javasolta. Elgondolkodtató, hogy 1917-ben az 1914 őszén és telén történt eseményekben való helytállásáért javasolták elismerésre. Nevezetesen: „Az 1914. szeptember 22-én Rostokánál, valamint 1914. december 23-án Potok-Krosnonál lezajlott csaták alatt szolgálatát hősiesen teljesítette.”
Illy Ferenc kitüntetési javaslata Bronz Vitézségi Éremre
Talán e javaslat azért készült, mert még nem rendelkezett vitézségi kitüntetéssel? Ezt már aligha tudjuk meg. A kitüntetést azonban megkapta. Igaz, erről csak az említett ezredtörténeti munka 497. oldalán található bejegyzés tanúskodik, miszerint Illy Ferenc őrmester a Bronz Vitézségi Éremmel is rendelkezett.
Illy Ferenc – Francesco Illy, a cégalapító
(Forrás: www.illy.com)
Mindenesetre ha a fent közölt, kiválóságát bizonyító jelzőknek csak a fele volt helytálló, már akkor érthető, hogy a temesvári könyvelőből 1933-ban cégalapító cégtulajdonossá vált egykori császári és királyi tiszthelyettes miért tudott egy máig világhírű vállalatot létrehozni, és sikeresen működtetni. Tevékenységének olyan találmányokat is köszönhetünk, mint pl. a vákuumcsomagolt kávé, vagy a forró gőzzel működő kávéautomata (Illetta). Tehetségét vélhetően utódai is örökölték, mert a vállalat ma is családi tulajdonban működik, jelenleg a harmadik generációé az irányítás. A többféle, 100%-ban arabica keverékből készült kávé arról is nevezetes, hogy világelsőként légmentesen lezárt fémdobozban került kereskedelmi forgalomba, s a világ kb. 140 országában fogyasztják jó ízzel…