Vas vármegyei bakák harctéri naplói
2014-ben, az I. világháború kitörésének centenáriuma alkalmával Szombathelyen emlékévet szerveztek. Ennek keretében – elsősorban az egykori Vas vármegyére koncentrálva – kiállításokra, konferenciákra került sor. A szervezők felhívására előkerültek a padlásokon őrzött ládák és dobozok megsárgult emlékei, fényképek, levelezőlapok és nem utolsósorban naplók és füzetek. Ezekből jelent meg nemrégiben egy új kötet, amelyről Jagadics Péter, a kiadvány szerkesztője küldött rövid ismertetőt.
Az összegyűjtött tárgyakból, történetekből Szombathely Katonatörténeti kiállításán időszaki tárlatokat rendeztünk, melyet folyamatosan frissítünk.
A füzetek tartalma igazi kihívás elé állított bennünket. A tintaceruzával írt magyar nyelvű sorokat első olvasásra nem is sikerült megfejteni, levéltárosi segítséggel magyarról-magyarra fordítottuk. Majd a kutatómunka következett.
Az első naplót az alábbi képen látható alsóőri Liszt József írta. Nevezett a Vas vármegyei kiegészítésű császári és királyi szombathelyi 83. gyalogezred katonájaként, 1914 augusztusától 1916 januárjáig foglalta össze a vele történteket, élvezetes tájszólással megírt stílusban.
Liszt József, írni-olvasni tudó földműves egyszerű mondatokba tömörítve hagyta ránk a harctér és a lövészárkok borzalmait. Liszt József katonai kartonja és későbbi iratanyaga a bécsi hadilevéltárban fennmaradt, szakszerű feldolgozásában dr. Kiss Gábor százados főlevéltáros volt a segítségünkre. Hősünk sorsa 1916 őszén a batkowi csatában megpecsételődött: orosz hadifogságba került, ahonnan 1918-ban került haza. A hadifogságáról nem maradt fenn történet.
A második napló írója Németh Antal, vasvári újságíró, a 83-as gyalogezred katonájaként végigharcolta a háborút Galíciától Doberdóig. Naplóiban a vele történteken keresztül megismerhetjük a bakák elsővonalbeli harci tevékenységét, a túlélésért folytatott erőfeszítéseiket. Megrázó mondatok szólnak arról, hogy az orosz tüzérség és gyalogság támadásai mellett hogyan kellett elviselni a saját tisztjeik tehetetlenségét.
A harmadik napló írója egy őrszigeti – máig névtelen – katona. Azonosítása eddig eredménytelen maradt. Több társával együtt 1914. augusztus elején vonult be Szombathelyre, majd a przsemyśli 3. erődtüzér zászlóaljba került telefonistának. Przemyśl második ostromának végén orosz hadifogságba esett, társaival együtt Taskent környékére került, majd onnan Turkesztánba. A napló kegyetlen egyszerűséggel számol be a második orosz ostrom lefolyásáról, a peremvonalban lévő katonák harcáról, a nélkülözésekről, majd az erőd elestéről. A hadifogságba vezető úton a vélhetően kántortanító író egy református imádságot is rögzít, amely megkönnyíthette társai nélkülözésekkel teli fogságban töltött napjait. A naplóban megörökíti a hadifogságban elhunyt bajtársai nevét, és értesíti az otthonlévő hozzátartozókat. Megtudhatjuk azt is, hogy milyen a katonák és az őreik, valamint az otthoniakkal való kapcsolatuk.
Betekinthetünk a Vöröskereszt hadifoglyok között végzett tevékenységébe, és megtudhatjuk, hogyan szállították a hadifoglyokat Szibériából a doni medencébe mezőgazdasági munkára. Sajátosan élhetjük meg az orosz birodalom összeomlását és a vörösök hatalomra kerülését is.
A naplók sajátossága abban van, hogy íróik a katonai hierarchia legalján álltak, a Nagy Háborút alulról élték át és így örökítették meg.
A naplók a Szülőföld Kiadó gondozásában jelentek meg. A kötetet Karácsony a Lövészárkokban címmel rendezett irodalmi est keretében tártuk a nagyközönség elé.
Az esemény és a naplók közreadásával az a szándék vezetett bennünket, hogy kiegészíthetünk más történeteket, illetve segítséget kaphatunk a napló névtelen írójának azonosításához.
A kötet szerkesztője: Jagadics Péter
Fotók: Benkő SándorA kötet a Szülőföld kiadónál utánvétellel, kedvezménnyel megrendelhető: farkas [pont] csaba [kukac] pannoniakonyv [pont] hu