A 20. század őskatasztrófájának tartott Nagy Háború centenáriumának lezárulásával sem lanyhul az olvasók érdeklődése a világháborús magyar szerepvállalás, a világégés és a trianoni békediktátum következményei iránt. Ismét egy új kötettel bővült a Magyarország első világháborús szerepét és történetét, valamint a háború következményeit egészen 1924-ig összefoglaló kötetek sora, méghozzá az ismert hadtörténész, Balla Tibor tollából. A kötet címe sokak számára ismerősen csenghet, hiszen a most megjelent könyv a szerző 2003-ban azonos főcímmel napvilágot látott kötetének teljes körűen átdolgozott és kibővített kiadása.
A blog olvasói által is jól ismert szerző – Hermann Róbert szakmai ajánlását követően – felvázolja a Nagy Háború jellegét, Ausztria-Magyarország szempontjából tárgyalja a világégés előzményeit. Bemutatja az osztrák–magyar haderő szervezetét, működését és hiányosságait a háború előestéjén, megvizsgálja a világégés kitörésének körülményeit a szarajevói merénylet következtében. Balla összefoglalja a Nagy Háború különböző hadszínterein (a balkáni, az orosz, a román, az olasz, a török és a nyugati) lezajlott történéseket, kiemelve a magyar szempontból is fontos csatákat, hadműveleteket, csomópontokat. Górcső alá veszi a császári és királyi haditengerészet Nagy Háború alatti tevékenységét, kitér a Monarchia békekísérleteire, bemutatja a lövészárkok és a hadifogság hétköznapjait, szót ejt a háborús hátország és a hadigazdaság működéséről, majd megvonja a háború mérlegét és felsorolja a magyar veszteségeket.
A kötet borítója
A szerző külön fejezetben mutatja be a történelmi Magyarország széthullásának folyamatát 1918 novemberétől, kitér az 1919 márciusában hatalomra jutott bolsevik típusú diktatúrának a fegyveres honvédelem érdekében tett erőfeszítéseire. Összefoglalja az ellenforradalmi rendszer konszolidációs folyamatát, majd elemzi a trianoni békediktátum aláírásának körülményeit és annak mélyreható következményeit. Részletesen ismerteti a trianoni határok megváltoztatására tett sikeres és sikertelen próbálkozásokat.
A szerző a könyv függelékében a trianoni békediktátum katonai vonatkozású rendelkezéseinek szövegét is közzéteszi.
A kötetben található szövegközi képek vizuálisan is segítik bemutatni a háborús mindennapokat a fronton és a hátországban, jól érzékeltetik a harcok könyörtelenségét, megismertetik az olvasót a korabeli osztrák–magyar haditechnika legfontosabb eszközeivel, a haderő fegyvernemeivel. A korabeli fotókon megelevenednek a Monarchia uralkodói, továbbá a haderőt irányító, magyar szempontból is jelentős, ismertebb tábornokok, valamint az 1918 novembere és 1924 közötti időszak meghatározó magyar személyiségei.
A könyvben található igen informatív térképvázlatok sokat segítenek a világháborús hadiesemények, továbbá a háború utáni területi, politikai és gazdasági változások pontosabb megértésében.
A kötet hátsó borítója
A korábban még nem látott, a trianoni béke igazságtalansága ellen tiltakozó korabeli színes plakátok és ritka dokumentumok, szintén jól kiegészítik a mondanivalót, kiválóan visszatükrözik a kor emberének viszonyulását a rövid 20. század magyar szempontból legnagyobb kataklizmájához.
A tetszetős kiállítású kötet jelentős mértékben hozzásegíti az olvasót annak megértéséhez, milyen is volt valójában dédapáink minden korábbinál pusztítóbb Nagy Háborúja, miért volt meghatározó az 1918 novembere és 1919 ősze közötti időszak az ország további sorsa szempontjából. A könyv elolvasása után világossá válik milyen mélyreható politikai, gazdasági, katonai, társadalmi változásokat idézett elő az élet minden területén a Magyarország 20. századi történetét alapvetően meghatározó trianoni békediktátum.
Balla Tibor: Szarajevó, Doberdó, Trianon. Magyarország az első világháborúban Scolar Kiadó, Budapest, 2019. (164 oldal)
Megvásárolható: a nagyobb könyvesboltokban és a Scolar Kiadónál
Ára: 3999 Ft
A kötet 2019. november 28-ai bemutatójának a meghívója