Képek az asztalfiókból 16.
Mai fotóink segítségével Papp Lukács 1. honvéd huszárezredbeli tiszthelyettest mutatjuk be, aki 1905-től 1923-ig teljesített katonai szolgálatot. A kitüntetések sorával dekorált altiszt az ezred utászosztagának, majd műszaki százada egyik szakaszának a parancsnokaként szolgált a háborúban, s az orosz fronton a saját nevét viselő fedezékkel rendelkezett…
Papp Lukács 1884-ben született, a polgári iskola 4 osztályát (kb. mai általános iskola 5–8. évfolyam) Budapesten végezte el. 1905-ben bevonult az 1. honvéd huszárezredhez, ahol a kötelező 3 év után önkéntes továbbszolgálóként ott maradt.
A háború kitörésekor már őrmesteri rendfokozatban szolgált, 1915 januárjában léptették elő törzsőrmesterré 1915 júniusában megkapta a 2. o. Ezüst Vitézségi Érmet, mert „II./10-én Krasnánál szakaszát tűzharcban bátran, ügyesen és sikeresen vezette”. 1915. szeptember 16-án Kasperowcénél, az ellenséges tüzérség által megrongált drótakadályt, melytől az ellenség alig 200 lépsre volt, osztagával úgy helyreállította és megerősítette, hogy a későbbi támadás teljesen összeomlott rajta. Ezért az 1. o. Ezüst Vitézségi Éremmel tüntették ki.
Papp Lukács tiszthelyettes (x) az utászosztagával
Később az ezred utászosztagának parancsnoka volt, majd pedig szakaszparancsnok a műszaki században. 1916 szeptemberében megkapta a Bronz Vitézségi Érmet, 1917-ben pedig a Koronás Ezüst Érdemkeresztet és a Bronz Vitézségi Érmet még egyszer. További kitüntetései: Károly Csapatkereszt, Legénységi Szolgálati Jel, Katonai Jubileumi Kereszt, Mozgósítási Kereszt.
Az 1. honvéd huszárezred altisztjei Papp Lukács tiszthelyettes (x) fedezéke előtt, az orosz fronton, 1916 májusában
Az első világháború után 1923-ig maradt katona, majd az útmesteri tanfolyamot elvégezve, ilyen beosztásban helyezkedett el Fülöpszálláson. Még 1914-ben feleségül vette Szalkay Ilonát, két gyermekük született, Lukács és Ilona. 1970. október 27-én, 87 éves korában, hunyt el Fülöpszálláson.