„A Transport Hornisch 134/278 rövid története”

Király Iván honvéd tüzértiszt első világháborús hagyatéka – 5. rész A naplóíró tüzéregysége 1916. december 12-én délután fejezi be a berakodást Poginki községben és a transzport megindul ismeretlen úticélja felé. Bécsben válik világossá a számukra, hogy mi is lesz ez. Krajna területére lépve december 17-én érnek Sežanába, ahol kivagoníroznak. Az utazás alatt Király Iván összetűzésbe […]

Gyógyszerészek az Osztrák–Magyar Monarchia haderejében

A mostari, egykori cs. és kir. katonai temetőben még ma is fellelhető a brassói születésű Franz Glass vagy Glass Ferenc, a cs. és kir. mostari 26. helyőrségi kórház gyógyszertára egykori vezetője feleségének és gyermekének sírja. A gyógyszerész budapesti és bécsi helyőrségi szolgálatot követően került Hercegovina fővárosába, ahol az első világháború idején két magas katonai kitüntetésben […]

A San Martino melletti 2. védelmi vonal

A Doberdó-fennsík védelmében a terület északi részét uraló Monte San Michele a maga 275 méteres magaslataival kiemelt fontosságú volt. A második isonzói csata után a sziklás területen épített fővonal védői sikeresen ellenálltak az olasz támadásoknak. A déli irányba lejtő védelmi szakaszok viszont már abban a nagy, földes mélyedésben épültek meg, amelynek szegélyén az egykori sdraussinai […]

Zordon (Zubora) István története 2022 tavaszán látogatást tettem Szombathelyen Hideg Istvánnál, akinek impozáns gyűjteménye van a cs. és kir. haditengerészet emlékeiből. Barátom elbüszkélkedett legújabb szerzeményével: a néhány fotóból álló hagyaték egy személy pályafutását kísérte végig. Az első felvétel még a Monarchia idején készült, egy matrózruhás fiatalembert ábrázolt. A többi képen szintén ő volt látható, már […]

Két levéltári dokumentum és néhány megsárgult papírdarab. Mindössze ennyi őrzi Weisz Lajos, a cs. és kir. haditengerészet egykori matrózának emlékezetét. Élete pedig nem volt eseménytelen. Az iratokból kinyert információk egy jellegzetes magyar „kisember” életútját vázolják fel a XX. század első felében, világégések és személyes tragédiák között.   Weisz Lajos 1895. június 30-án látta meg a […]

A magyar katonai napló- és memoárirodalom egyik fájó hiányossága, hogy az 1849 és 1914 közötti évek hazai vonatkozású harci cselekményeiről jószerével nincsenek elérhető munkák. Nincs olyan, magyar katona által írott napló, vagy visszaemlékezés, amely nagyobb terjedelemben tárgyalná az 1859-es, 1864-es, 1866-os háborúk eseményeit, de ide sorolhatjuk az 1878-as boszniai okkupációt vagy az 1882-es dalmáciai felkelést […]

Könyvajánló A százéves évforduló kapcsán örvendetes módon megnövekedett az érdeklődés az első világháború iránt, ami maga után vonta a témával foglalkozó publikációk szaporodását is. Az átfogó munkák, naplók, visszaemlékezések mellett szép számmal láttak napvilágot egy-egy szűkebb, speciális témát feldolgozó kötetek is. Így több, falerisztikai tárgyú mű is megjelent az utóbbi időkben magyar nyelven. A teljesség […]

1904. augusztus 30-án, a boszniai Bilek (ma Bileća, Bosznia–Hercegovina) temetőjében szomorú ceremóniára gyűlt össze a komáromi cs. és kir. 12. „Schmidt táborszernagy” gyalogezred állománya. Ezen a napon egy emlékművet szenteltek fel, amelyen tizenöt katona neve sorakozott – valamennyien legénységi állományúak voltak. A hideg kőbe vésett német nyelvű felirat szerint kötelességük teljesítése közben vesztették életüket 1903. […]

Arcok a Nagy Háborúból 17. A német SMS Berlin kiscirkálón szolgáló Dani Tillschneider Hamburgból küldött fotólapot a Baranya megyei Mágocsra a „szébreményű” Ádám Anna kisasszonynak. A német hadihajón szolgáló tengerész magyar nyelven írt üdvözlőlapja sok kérdést felvet, amelyekkel kapcsolatban az olvasóink véleményét is várjuk. Két éve került a kezembe először ez a képeslap: a fotón […]

Magyarország déli részén, a szerb határon található Kunbaja, az egykori Bács-Bodrog vármegye (1910-es népszámlálás szerint) 2769 – túlnyomórészt német nemzetiségű – lakossal bíró települése. Kunbaja katonakorú férfi lakosainak nagy részét a cs. és kir. zombori 23. és a m. kir. szabadkai 6. honvéd gyalogezredhez sorozták be. A községi Rókus-kápolna falán elhelyezett emléktábla 115 első világháborúban […]

Könyvajánló „A Károly csapatkeresztet csak mi, a csaták tigrisei viselhetjük, és ha megérjük, úgy ezzel békében büszkélkedni fogunk, mert ezt magától a Haláltól csikartuk ki.” Ezzel a cs. és kir. munkácsi 65. gyalogezred tábori újságjából vett idézettel – mely egyúttal a cím ihletője is – kezdődik Virágh Ajtony könyve, amely a Károly Csapatkereszt történetét dolgozza […]

Komáromban ugyanúgy lelkes optimizmussal üdvözölték a Nagy Háború kitörését, mint a Monarchia más városaiban. Ez a hangulat azonban hamar alábbhagyott, amint a vasútállomásra megérkeztek az első sebesültszállítmányok. A birodalom huszonhét helyőrségi kórháza közül az egyik, a 18-as számú Komáromban működött. Az egyre növekvő létszámú sebesült elhelyezésére azonban a kolostorépületből kialakított kórház kevésnek bizonyult, így iskolákat […]

Az alábbiakban a szerző egy kaposvári műteremben készült egészalakos katonaportrét vesz górcső alá. Nemcsak az egyenruha sajátosságait ismerhetjük meg, hanem azt is, hogyan datálható a fotó, illetve mit tudhatunk meg a kép alapján az egyenruha viselőjéről.       A képen egy honvéd őrmester látható díszruhában – az 1906-ban rendszeresített dolmányt viseli, amelyet a jelzett évben […]