Giuseppe Roncalli, a jövendő XXIII. János pápa Talán csak a pápaság történetében legjáratosabbak tudják, hogy XXIII. János, akit pápának választása előtt Giuseppe Roncallinak hívtak, fiatal korában sorkatonaként (1901–1902), majd a Nagy Háborúban tábori lelkész hadnagyként (1915–1918) szolgált az olasz hadseregben. Ebben a posztban vázlatosan fölidézem négy és féléves katonamúltját. A 19. század első felében […]
A mostani koronavírus (COVID-19) járvány felkeltette az érdeklődést a száz évvel ezelőtti, az első világháború végén kirobbant spanyolnátha-járvány iránt. Különös, hogy milyen kevés könyv szól arról a járványról – szinte kifelejtődött a Nagy Háború történetéből. A szakirodalom jóformán feldolgozatlanul hagyta, az iskolai történelem-tankönyvek éppen hogy csak említik, pedig Európában a 20. század első világjárványában legalább […]
A piavei csata olasz olvasata Azután, hogy az olaszok 1917 végén a Piave–Monte Grappa frontvonalon feltartóztatták a caporettói áttörés folytatását célzó német és osztrák–magyar offenzívát, félévre megmerevedett a front. Majd a Monarchia 1918. június 15-én új nagy támadást indított, amelyről joggal írták, hogy annál „feleslegesebb és értelmetlenebb kevés akad a hadtörténelemben” (Hajdú Tibor-Pollmann Ferenc: A […]
Kókay László olaszországi naplójának a 25. része említi a velük szemben felbukkanó csehszlovák légionistákat, ami a hozzá kapcsolódó kommentekkel arra ösztönzött, hogy röviden és vázlatosan válaszolni próbáljak olyan kérdésekre, hogy miként is alakult ki a légió olaszországi komponense, hol harcolt az olasz fronton, és szóljak arról is, hogy milyen szerepet játszottak az olaszok a csehszlovák […]
A caporettói összeomlást követően, 1917. november 9-én közölték a hírügynökségek és az újságok, hogy III. Viktor Emánuel király Diaz tábornokot nevezte ki az olasz haderő vezérkari főnökének. A hír meglepő volt, mert a tábornok korábban nem állt a közfigyelem fókuszában, sokan a nevét se ismerték. Diaz külsejében nem volt semmi rendkívüli: alacsony termetű volt, ha […]
Feltartóztató csata a Piavénál és a Monte Grappán 1917. november–decemberében, a „caporettói csoda” és a Tagliamentón való átkelés után folytatódott a német és az osztrák–magyar támadás és sikeres előrenyomulás. A Monarchia hadvetetésénél olyan vérmes reményekkel, hogy az olasz haderő akár le is győzhető, hasonlóképpen, mint 1915 végén a szerb és 1916-ban a román, de ha […]
A caporettói áttörés olasz bejelentése A csaták után mindig a győztesek kürtölik elsőnek világgá a sikerüket, a vesztesek pedig próbálják elhallgatni, majd megmagyarázni a kudarcukat, a szégyenüket. Így történt ez a 12. isonzói csata, vagy caporettói áttörés elnevezéssel elhíresült eseménysor esetében is. Wekerle Sándor magyar miniszterelnök már 1917. október 26-án délután fél kettőkor rendkívüli […]
A caporettói áttörésről (1917. október 24–27.) Az olasz haderő az első világháborúban 1917 őszéig 11 nagy csatát vívott az Isonzónál az osztrák–magyar hadsereggel. Valamennyiben az olaszok támadtak. A 11. isonzói csata után az olasz hadvezetés úgy számolt, hogy újabb nagy csatára majd csak 1918 tavaszán kerül sor. 1917. október 24-én azonban osztrák–magyar és német támadás […]
A 10. isonzói csata olasz szemmel 1917. május 12-től június 5-ig tartott az immár 10. isonzói csata, amelyik minden korábbinál nagyobb veszteséget követelt a szembenálló felektől – különösebb eredmény nélkül. Olasz oldalról rendkívül súlyosak voltak a veszteségek. Ahogy megjött az 1917-es tavasz az olasz hadvezetés lépéskényszerbe került: valamit kellett kezdeni a tél folyamán addig […]
A világháború befejezése után, 1920 nyarán, az olasz háborús veszteségekről készült első összesítő statisztikák 600.000 hadifogolyról szóltak. Mára a történészek valamelyest pontosították ezt az értéket, de az olasz köztudatban és a történelmi szakirodalomban is megmaradt ez a a megdöbbentően magas szám. Olasz hadifoglyok ideiglenes gyűjtőtáborban(forrás: bildarchivaustria.at) Megalapozott lenne az osztrák–magyar és a német világháború […]