„A Transport Hornisch 134/278 rövid története”

Király Iván honvéd tüzértiszt első világháborús hagyatéka – 5. rész A naplóíró tüzéregysége 1916. december 12-én délután fejezi be a berakodást Poginki községben és a transzport megindul ismeretlen úticélja felé. Bécsben válik világossá a számukra, hogy mi is lesz ez. Krajna területére lépve december 17-én érnek Sežanába, ahol kivagoníroznak. Az utazás alatt Király Iván összetűzésbe […]

Gyógyszerészek az Osztrák–Magyar Monarchia haderejében

A mostari, egykori cs. és kir. katonai temetőben még ma is fellelhető a brassói születésű Franz Glass vagy Glass Ferenc, a cs. és kir. mostari 26. helyőrségi kórház gyógyszertára egykori vezetője feleségének és gyermekének sírja. A gyógyszerész budapesti és bécsi helyőrségi szolgálatot követően került Hercegovina fővárosába, ahol az első világháború idején két magas katonai kitüntetésben […]

A San Martino melletti 2. védelmi vonal

A Doberdó-fennsík védelmében a terület északi részét uraló Monte San Michele a maga 275 méteres magaslataival kiemelt fontosságú volt. A második isonzói csata után a sziklás területen épített fővonal védői sikeresen ellenálltak az olasz támadásoknak. A déli irányba lejtő védelmi szakaszok viszont már abban a nagy, földes mélyedésben épültek meg, amelynek szegélyén az egykori sdraussinai […]

A legtöbben Márton Áronra Erdély püspökeként emlékeznek. Pedig papi tanulmányainak megkezdése előtt harcolt a Doberdón, a román fronton és Dél-Tirolban is, sőt többször megsebesült. A későbbi püspök több kitüntetéssel, tartalékos hadnagyként fejezte be az I. világháborús szolgálatot.   Márton Áron életének e kevéssé ismert szakaszáról szerencsénkre a bécsi Hadilevéltár, valamint a budapesti Hadtörténelmi Levéltár gyűjteményeiben […]

Bepillantás az osztrák–magyar haderő tisztikarának házasságkötési lehetőségeibe 1868–1918 Ma már csak a szakemberek előtt ismert, hogy az osztrák–magyar tisztikar –beleértve a magyar királyi honvédség, valamint az osztrák Landwehr tisztikarát is – csak szigorú kötöttségek betartásával, engedéllyel házasodhatott. Az engedélyezés elmulasztása ugyanis állásvesztéssel fenyegetett. A legénységi állományú altisztek is csak engedéllyel nősülhettek, a hadkötelesek házasodása pedig […]

Mikor, miért, hol és hogyan került sor az első tömegpusztító fegyverként is ismert vegyi fegyver, a harci gáz alkalmazására a Nagy Háború során? Milyen hatásai vannak ennek mai napig a környezetünkre? Szerzőnk ezekre a kérdésekre keresi a választ a téma áttekintéséről készült írásában.   Az első világháború kitörése és első éve számos új vagy alig […]

Vajon a háborúk során a fegyverektől, vagy a fellépő járványok hatására keletkeztek nagyobb emberveszteségek? Mi volt ezek aránya? S mi volt a helyzet az első világháborúban? Milyen fertőző megbetegedések pusztítottak ekkor a hadseregben és hogyan védekeztek ellenük? Mai posztunkban ezekre a kérdésekre keressük a választ.   Meglepő, de az első világháborút megelőző háborúk, hadjáratok embervesztesége […]

Galambok az osztrák–magyar haderőben az első világháború idején

„A postagalambbal való híradás egyes galambfajok azon tulajdonságán alapszik, hogy – ha megfelelően berepültettük őket – nagyobb távolságokról és hosszabb távollét után is ösztönszerűleg visszarepülnek otthonukba” – írja egy, a postagalamb szolgálat számára kiadott korabeli szolgálati utasítás.  Postagalambok (forrás: Wikipédia) Valamennyien tudjuk, hogy az ember számos állatfajtát – köztük a galambot is – már évezredekkel […]

Nemi betegségek és a Monarchia hadra kelt serege

„Weib und Held passen nicht zusammen!” (A hölgy és a hős nem említhető egy lapon!), – tartották a Monarchia katonai vezetői. Nem alaptalanul, hiszen a háború mindig is a különféle nemi betegségek „melegágyának” számított. Katonák ezrei hozták-vitték a hátország és a front között ezeket a fertőző, napjainkban ritkán előforduló betegségeket, amelyek csak abban hasonlítanak egymáshoz, […]

Az 1867-es kiegyezés nyomán létrejött Osztrák-Magyar Monarchia keretében önálló magyar hadügy nem létezett, ezért a Monarchia hadereje részeként létrejött magyar honvédség megalakulását nem követte katonai levéltár létrehozása. 1918 októberében azonban az Osztrák-Magyar Monarchia felbomlott, majd megszületett az önálló és független Magyarország. Az 1918 november elején Magyar Hadügyminisztérium néven újjászerveződő honvédelmi minisztériumban már megvoltak a katonai […]

Kutyák alkalmazása az első világháborúban – 2/2. rész

Az egészségügyi kutyaként alkalmazott ebek egyik legfontosabb feladata a sebesültek felkutatása volt. Az emberi szem által nem látható rejtett helyeken (erdőben, magas vetésben, földmélyedésben, összeomlott házak romjai alatt) fekvő sebesülteket megkeresték, és az egészségügyi személyzetet a sebesültekhez vezették. A hadi alkalmazásban álló kutyák nem ugatással vagy más figyelemfelkeltő jelzéssel figyelmeztettek, hanem a sebesült valamely ruhadarabját […]

Kutyák alkalmazása az első világháborúban – 2/1. rész

A kutya évezredek óta az ember leghűségesebb társa – tartja a ma már közhelynek számító mondás. A következetes tenyésztés során kialakult fajták közül néhány akár az életét is kockára teszi az emberért. Ezt persze az emberek kihasználják és akár hadicélra is alkalmazzák őket.  Egészségügyi kutya kiképzése a francia hadseregben (Buisson-Gallo: La Grande Guerre 1914-1918) Ezt […]