„A Transport Hornisch 134/278 rövid története”

Király Iván honvéd tüzértiszt első világháborús hagyatéka – 5. rész A naplóíró tüzéregysége 1916. december 12-én délután fejezi be a berakodást Poginki községben és a transzport megindul ismeretlen úticélja felé. Bécsben válik világossá a számukra, hogy mi is lesz ez. Krajna területére lépve december 17-én érnek Sežanába, ahol kivagoníroznak. Az utazás alatt Király Iván összetűzésbe […]

Gyógyszerészek az Osztrák–Magyar Monarchia haderejében

A mostari, egykori cs. és kir. katonai temetőben még ma is fellelhető a brassói születésű Franz Glass vagy Glass Ferenc, a cs. és kir. mostari 26. helyőrségi kórház gyógyszertára egykori vezetője feleségének és gyermekének sírja. A gyógyszerész budapesti és bécsi helyőrségi szolgálatot követően került Hercegovina fővárosába, ahol az első világháború idején két magas katonai kitüntetésben […]

A San Martino melletti 2. védelmi vonal

A Doberdó-fennsík védelmében a terület északi részét uraló Monte San Michele a maga 275 méteres magaslataival kiemelt fontosságú volt. A második isonzói csata után a sziklás területen épített fővonal védői sikeresen ellenálltak az olasz támadásoknak. A déli irányba lejtő védelmi szakaszok viszont már abban a nagy, földes mélyedésben épültek meg, amelynek szegélyén az egykori sdraussinai […]

Vargabetű szenvedélyes túrázó. Útjai során bejárta az első világháború olasz frontjának különböző helyszíneit. Beszámolóit két részben adjuk közre a blogon. Az elsőben elmeséli, hogyan került kapcsolatba a harcterekkel, s emellett azokról a helyszínekről ír, amelyek az elmúlt hetekben Sárközy Gergely visszaemlékezésében és Rózsafi János cikksorozatában is gyakorta felbukkantak.  Kilátás a Krn-ről északkelet felé. A kép […]

Dr Szily Géza f[ő]h[adna]gy T[ábori]p[osta] 508 Szily Marianne IV oszt. polg. leányisk. tanuló Szekszárd, Apát utcza, Haidekker ház Ungarn Édes kis lányom! Képeslap gyűjteményedhez küldöm e lapot: mely a sziklák közt barlangokban tanyázó katonákat mutat be. Tegnap kaptam tőled lapot. Örülök, hogy jól vagytok. Az Isten oltalmazzon benneteket! Nagymaminak kézcsókot küld, Téged Rózsikával együtt ölel, […]

2009-ben jelent meg Pintér Tamás – Rózsafi János – Stencinger Norbert Magyar ezredek a Doberdó-fennsík védelmében című kötete. Az első világháború olasz frontjának a magyarság számára legemlékezetesebb helyszínét kutató szerzők szoros kapcsolatot ápolnak a témával foglalkozó olasz kutatókkal. Blogunkon is visszatérő téma a Doberdó, s olasz kutatótársaiktól is jelent már itt meg írás magyar és […]

„Csaták néma tanúi”

Hadirégészeti konferencia 2011. november 4-én (pénteken) a HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum konferenciát szervez a hadtörténeti régészet témaköréből. A konferencia helyszíne: HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum, Tóth Ágoston-terem. (Budapest, Kapisztrán tér 2-4. 1014.)   Program 10:00 – 10:20 Király Ágnes: Kora vaskori tömegsírok Pusztataskony határában 10:20 – 10:40 Dr. Nádorfi Gabriella: A szabadbattyáni római kori […]

Halottak napjára A közismert dal alábbi szövegváltozata egy mezőtelegdi (Tileagd, ma Románia) földműves-gazdálkodó, Köte Miklós frontnaplójának fennmaradt lapjairól származik. A napló kisebbik része tulajdonosának háborúban töltött napjait rögzíti, míg a füzetlapok zömét inkább versek, dalszövegek és egyéb írások töltik ki. Köte Miklós megmaradt naplótöredékeit unokája bocsátotta rendelkezésünkre, s érdekesebb részeit hamarosan közzé tesszük itt a […]

A budaörsi csata 90 éve

MEGHÍVÓ A budaörsi csata 90 éve – megemlékezés és konferencia – 2011. október 22. szombat  IV. Károly és Zita királyné misét hallgat a torbágyi vasútállomáson 1921. október 22-én (Magyar Nemzeti Múzeum Történeti Fényképtár) 9.00 – 9.30 Koszorúzás a Károly király utcai emléktáblánál (Károly király utca és Szabadság út sarka) Konferencia a Városházán (Budaörs, Szabadság út […]

Egy gazdaember katonasorsa az első világháborúban Apai nagyapám, Békési (Bizzer) Ferenc 1891-ben született a Sopron vármegyei Pereszteg községben. Gyermekévei átlagosan teltek az utólag boldognak mondott békeidők hétköznapjaiban. Az elemi iskola után egy évet cseregyerekként a Fertő-parti Feketevárosban (Purbach) töltött, a helyi szokás szerint „német szót tanulni”. Testvéreivel ellentétben nem tanult tovább, szerette a paraszti munkát, […]