„A Transport Hornisch 134/278 rövid története”

Király Iván honvéd tüzértiszt első világháborús hagyatéka – 5. rész A naplóíró tüzéregysége 1916. december 12-én délután fejezi be a berakodást Poginki községben és a transzport megindul ismeretlen úticélja felé. Bécsben válik világossá a számukra, hogy mi is lesz ez. Krajna területére lépve december 17-én érnek Sežanába, ahol kivagoníroznak. Az utazás alatt Király Iván összetűzésbe […]

Gyógyszerészek az Osztrák–Magyar Monarchia haderejében

A mostari, egykori cs. és kir. katonai temetőben még ma is fellelhető a brassói születésű Franz Glass vagy Glass Ferenc, a cs. és kir. mostari 26. helyőrségi kórház gyógyszertára egykori vezetője feleségének és gyermekének sírja. A gyógyszerész budapesti és bécsi helyőrségi szolgálatot követően került Hercegovina fővárosába, ahol az első világháború idején két magas katonai kitüntetésben […]

A San Martino melletti 2. védelmi vonal

A Doberdó-fennsík védelmében a terület északi részét uraló Monte San Michele a maga 275 méteres magaslataival kiemelt fontosságú volt. A második isonzói csata után a sziklás területen épített fővonal védői sikeresen ellenálltak az olasz támadásoknak. A déli irányba lejtő védelmi szakaszok viszont már abban a nagy, földes mélyedésben épültek meg, amelynek szegélyén az egykori sdraussinai […]

A Nagy Háború alatti Pestszentlőrincet bemutató sorozatom előző részében megismerkedhettünk Lipták-gyár által gyártott tüzérségi lőszerekkel, azonban az üzem a haditechnika terén kifejezetten innovatívnak számított, nevéhez fűződik az első magyar harckocsi terve és végeztek itt helikopter-kísérleteket is. A Lipták-gyárban a lövedékek mellett gyártottak aknákat, tábori konyhákat, de a gyár munkatársai két korszakalkotó fejlesztést is megvalósítottak, amellyel […]

A Nagy Háború alatti Pestszentlőrincet bemutató sorozatom előző részében megismerkedhettünk Lipták Pál építési és vasipari gyárával, amely az I. világháború idején a legnagyobb magyar lőszergyártók közé emelkedett. Ennek megfelelően a Monarchia tüzérségének többféle lőszert is előállított, ezekkel fogunk ebben a részben behatóbban megismerkedni.   A Dr. Lipták és Társa Építési és Vasipari Rt. 1915 utolsó […]

A Nagy Háború alatti Pestszentlőrincet bemutató sorozatom előző részében láthattuk, hogy a település építőipari, faipari, textilipari, valamint vas- és gépipari gyárai hogyan álltak a háború idején a hadiipar szolgálatába. Nem esett azonban szó a korszak legnagyobb helyi üzeméről. Lipták Pál építési és vasipari gyára a háború folyamán három műszakban lőszertermelésre állt át, és a település […]

A Nagy Háború alatti Pestszentlőrincet bemutató sorozatom előző részében láthattuk, hogy a település iparában a XX. század elején négy ágazat volt jelen: az építőipar, a faipar, a textilipar, valamint a vas- és gépipar. A mostani részben azt mutatom be, hogy ezek hogyan álltak a háború idején a hadiipar szolgálatába.   Faipar A faiparban a háború […]

Pestszentlőrinc iparában a XX. század elején négy ágazat volt jelen: az építőipar, a faipar, a textilipar, valamint a vas- és gépipar. Két jelentős ipari centrum alakult ki a község területén, melyben fontos szerepe volt a jó vasúti kapcsolatnak. A világháború alatt a helyi gyárak nagyrészt alkalmazkodtak a megváltozott viszonyokhoz és a hadiipar szolgálatába álltak, lőszertermelésre […]

Az első világháborúban résztvevő országokban minden lehetőséget megragadtak a háborús erőfeszítések lakosság általi támogatásának a megnyerésére. Ilyen volt a kor egyik népszerű kommunikációs eszköze, a képes levelezőlap is. A propaganda célú képeslapokra hadi események által ihletett képeket nyomtattak, melyeket neves, vagy kevésbé ismert művészek alkottak. A sorozatomban vizsgált Pestszentlőrincen a háború fogalomrendszere és az ismertebb […]

1914-ben komoly védelmi erődítést építettek ki Budapest védelmére, amely nagyrészt az akkori Budapest határain kívül húzódott. Így érintette többek között Pestszentlőrincet is, ahol a kiképzésre érkezett újoncok és lövészetet gyakorló polgárőrök mellett megjelentek a háború első szakaszában a főváros védelmére rendelt tüzérek is. A Nagy Háború alatti Pestszentlőrincet bemutató sorozatom következő részében erről a védvonalról […]

A háború alatt Pestszentlőrincet szinte elárasztották a katonák. Kiképzésre érkezett újoncok, a főváros védelmét biztosító tüzérek, szabadságolt katonák, gyakorlatozó polgárőrök és a hadiüzemek védelmére rendelt őrség színes forgataga volt jelen a községben. A település kifejezetten alkalmas volt a kiképzésre, ugyanis közel volt a fővároshoz, változatos terepviszonyokkal rendelkezett, s nem utolsósorban a lőgyakorlatokhoz kiváló lehetőséget nyújtott […]

1914. június 28-án, vasárnap Szarajevóban Gavrilo Princip szerb diák lelőtte az Osztrák–Magyar Monarchia trónörökösét, Habsburg-Lotaringiai Ferenc Ferdinándot és feleségét. A hír hamar elterjedt. A béke és a háború közötti, feszültséggel teli egy hónap pestszentlőrinci és soroksárpéteri rezdüléseiről pontos képet kaphatunk a helyi újságok megszűnés előtti utolsó lapszámaiból.   „Vasárnap délután 4 órakor terjedt el a […]

A mai Budapest XVIII. kerületét alkotó Pestszentlőrinc és Soroksárpéteri (a későbbi Pestszentimre) a modernizálódó, fejlődő főváros vonzáskörzetébe tartozó, új típusú, elővárosi jellegű településként jött létre a XX. század elején. Létrejöttükben óriási szerepet játszott a vasút. Családi házas lakótelepek nőttek ki a földből, a főváros közelsége és a helyben megtelepedő ipar pedig munkalehetőséget kínált az ide […]