Az első világháború alatt már törvénycikk szabályozta a „hazáért küzdő hősök emlékének megörökítését”, az 1920-as évek elejétől pedig rendszeressé váltak az elesett bajtársak emlékét ápoló és a Nagy Háborúban helytálló katona hősi kultuszát építő kezdeményezések. Így volt ez Miskolcon is, 1922-től évente megrendezték a 10-es honvéd ezrednapot. A bajtársi összetartozás mellett az események másik alappillére […]
Egy miskolci 10-es honvéd festmény nyomában 1922-től kezdődően lelkes hagyományőrző munka indult be Miskolcon, amely a város első világháborús honvéd ezredének a háborús erőfeszítéseit mutatta be, valamint a bajtársak emlékét kívánta megőrizni. A szerteágazó tevékenységnek egyik legizgalmasabb fejezete a Magyaros visszavétele című festmény sorsa. Kövér Gyula és Meilinger Dezső alkotásának a története előtt ismerjük […]
A m. kir. miskolci 10. honvéd gyalogezred az orosz, román és olasz frontokon harcolt a Nagy Háborúban, s legendás hírnévre tett szert a Magyarós-tető elleni rohamtámadás végrehajtásával, az úzvölgyi temetőjének a története pedig napjainkban is visszatérő téma. Az első világháborút követően, 1922-ben az új hadrendben a 13. sorszámot kapta a Miskolcon állomásozó gyalogezred. A két […]
A Nagy Háború állásharcai számos új eszköz és taktika kifejlesztését idézték elő, a harci gázok, a tankok vagy a rohamharcászat mind a megmerevedett vonalak ellen keresett megoldásként jelent meg. Bár a tűz alkalmazása egyike a legősibb harcászati módszereknek, az I. világháborúban a használatát újabb, modernebb formába öntötték. A posztban a lángszóró használatát és az osztrák–magyar […]
1918 tavaszán egy új és minden korábbinál veszélyesebb „háborús találmány” kezdte tizedelni a hadviselők táborát. A spanyolnáthának elnevezett influenzajárvány nem válogatott a különböző országok egyenruhásai között. A magyar királyi miskolci 10. honvédgyalogezred tábori újságjában a betegség az 1918 októberi számokban jelent meg először. A tábori lapban közölt írások a korszakra és a frontkatonákra jellemző – […]
Fotó az Úz völgyéből 1917. augusztus 9-én a m. kir. miskolci 10. honvéd gyalogezred két bakája, Bodó Gyula és Oláh Károly honvédek a csíki határhegyekben figyelőszolgálatot teljesítettek, amikor váratlan vendég lépett be az állásukba. Először fel sem ismerték a magas rangú látogatót… 1917. augusztus 9-én a román fronton a József főherceg hadseregfront parancsnoka Breit József […]
A háborúban és a hadifogságban szenvedő vallásos katonák milliói mormoltak imát Szűz Máriához. Írásomban a hadifogságban gyötrődő Csirmaz István imáiból válogattam. Ha „A Magyarok Nagyasszonya” kifejezést hallom, mindig a Benczúr-féle oltárkép jelenik meg szemem előtt. A legenda szerint István király 1038. augusztus 15-én (Nagyboldogasszony napján) a halálos ágyán felajánlotta Szűz Máriának Magyarországot. Innen indul a […]
Az első világháború kitörése jelentős mértékben megváltoztatta a tűzőrök életét, feladatait, helyzetét is. Sokan bevonultak közülük katonának és az életüket áldozták a frontokon. Az itthon helytállók és a háborúból visszatérők hősi halott bajtársaik emlékére emlékműveket emeltek. Bevezetés A tűz elleni védekezés szervezett formában történt magyarországi kialakulása a XIX. század második felére tehető. Budapesten 1870-ben […]
Taby Árpád és a második zászlóalj dicsőséges napjai a Hétközség-fennsíkon A nagy múltú császári és királyi egri 60. gyalogezred Nagy Háborúban játszott szerepét vizsgálva hamar szembetűnik, hogy a II. zászlóalj külön utakat járt az ezred másik három zászlóaljától. A kikülönített egység egyik leghíresebb haditettét 1918 nyarán a Monte di Val Bellán hajtotta végre, amiért Taby […]
Mihályfalusi dr. Forgon Mihály 10-es honvéd századparancsnok rövid háborús útja Gömörmihályfalva kis település a történeti Gömör megyében; a Vály-völgyben terül el, lakossága 100 fő körül mozog. A település egyik lakója, Forgon Andor, a falu híres szülöttje, a Nagy Háborúban elesett dr. Forgon Mihály emlékére egy szobát rendezett be, ahol megismerkedhetünk a településsel és a doktor […]