B. Sárközy Gergely visszaemlékezése – 62. rész A viszontlátás Gergely kalandos hazaszökése végül sikerre vezet. Hat és fél hónap után újra találkozhat szeretteivel, s számba veheti a gazdaságát. A világot látott ember tapasztalatával állapítja meg: „Az egész karintiai tartományért nem cserélném el szülőfalum kicsiny határát.”   [1915.] augusztus 26-án, reggel 8 óra volt, midőn beléptem […]

„…épp a cél előtt válik semmivé minden tervem?”

B. Sárközy Gergely visszaemlékezése – 61. rész Hazafelé Hősünk kalandos hazaszökése a frontról Magyarországon folytatódik. A magyar kalauzokkal már könnyebb a dolga, mint a „vad” horvátokkal. A végcél előtt Nagyszalontán azonban egy rutén őr letartóztatja…   Eszéken megtudtam, hogy a vonat 10 órakor indul Szabadka–Szeged felé. Volt elég időm a váróteremben kipihenni magamat és a […]

B. Sárközy Gergely visszaemlékezése – 60. rész Zaklatott utazás A frontról hamis papírral hazafelé tartó beteg Sárközy Gergely megcsodálja az „igen szép” Zágrábot, majd tovább utazik Bród és Sziszek felé. Hiányos úti okmányai miatt azonban állandó zaklatásban van része és letartóztatással is fenyegetik. 1915. augusztus 25-én Eszékre érve úgy tűnt kalandos utazása véget ér…   […]

„mindent megkísérlek, hogy szülőfalum felé vegyem az irányt”

B. Sárközy Gergely visszaemlékezése – 59. rész Magyarország felé! Gergely merész elhatározását, hogy a kórházi szolgálati jegyét meghamisítva hazatér a frontról tettek követik: 1915. augusztus 23-án hosszú vasúti utazás veszi kezdetét. Laibachban telve vannak a kórházak, így Horvátország felé gördül tovább a szerelvény. Karlovácon is túljutva Zágráb következik.   [1915.] augusztus 23-án, hétfő délelőtt kiabálják […]

„Íme, aki mer, az nyer!”

B. Sárközy Gergely visszaemlékezése – 58. rész Merész elhatározás Hősünk rossz híreket kap a frontról: Gojdár olasz fogságba esett, s az egykor szövetséget fogadott négy barát közül már csak ő maradt. A jövő aggasztó kilátásai elől egyre a hazavezető utat keresi, mígnem a király születésnapján merész elhatározásra jut…   [1915.] augusztus 16-án, amint lementem az […]

„semmiképpen sem lehet ez átkozott helyről szabadulni”

B. Sárközy Gergely visszaemlékezése – 57. rész Prvacinán Hősünknek sehogy sem sikerül Laibach, majd egy otthoni kórház felé kormányoznia sorsának az alakulását, s korábbi reményeiben csalódva a prvačinai tábori kórházban kell töltenie napjait. Pénze is fogytán van, így az élelmezés kiegészítéseképp szőlődézsmálásra kényszerül. A vippachi körteevés korszaka után itt a szőlőszüret időszakát éli…   A […]

„a nagy napóleoni időkben történt azon vitézi cselekedet”

B. Sárközy Gergely visszaemlékezése – 56. rész Egy magyar hős emléke Hősünket is visszaküldik a vippachi tábori kórházból a századához. A Haidenschaft felé vezető úton egy templom előtt érdekes magyar emléket figyel meg a napóleoni időkből. Rostás Pál magyar huszár szobrának feliratát akkurátusan fel is jegyzi a noteszába. Újra Prvacinára kerül, ahol ismét beteget jelent, […]

„nem kórház, hanem igazi kínház volt”

B. Sárközy Gergely visszaemlékezése – 55. rész Vippachon Hősünk számára a vippachi tábori kórházban sem könnyű az élet. A gyenge élelmezés mellé rendszeres gyakorlatozás párosul, ami a katonák soknyelvű összetétele, különböző kiképzése és egészségügyi állapota miatt nem nélkülözi a komikus jeleneteket. A honvággyal küzdő bakákat őrizni is kell, „nehogy valaki ellógjon és a front helyett […]

„megérkeztek a vereskeresztes kocsik”

B. Sárközy Gergely visszaemlékezése – 54. rész Betegen vándorolva Lebetegedett hősünk egyre messzebb kerül a rajvonaltól: a bigliai koszos ezredsegélyhelyről előbb a hadosztály segélyhelyére küldik, majd a Vippach-folyó mellett fekvő Prvacina város kórházába irányítják. Hamarosan még tovább kell mennie: vasúton Haidenschaftba viszik, ahonnan az augusztusi forróságban gyalog, majd kocsin jut el Vippach tábori kórházába.   […]

„a betegség mind jobban erőt vett rajtam”

B. Sárközy Gergely visszaemlékezése – 53. rész Reménytelen kilátások [1915.] július 28-án betegnek éreztem magam. A tegnapi sok éretlen tengeri ártott-e meg? Nem tudom, de rendkívül bágyadt, erőtlen lettem és másnap még rosszabbul éreztem magam. Étvágyam elromlott, nem kellett semmi. Megijedtem, hogy komolyan beteg leszek. Átkozott dolog! Mikor a rajvonalban voltam, szinte óhajtottam a betegséget, […]