„A Transport Hornisch 134/278 rövid története”

Király Iván honvéd tüzértiszt első világháborús hagyatéka – 5. rész A naplóíró tüzéregysége 1916. december 12-én délután fejezi be a berakodást Poginki községben és a transzport megindul ismeretlen úticélja felé. Bécsben válik világossá a számukra, hogy mi is lesz ez. Krajna területére lépve december 17-én érnek Sežanába, ahol kivagoníroznak. Az utazás alatt Király Iván összetűzésbe […]

Gyógyszerészek az Osztrák–Magyar Monarchia haderejében

A mostari, egykori cs. és kir. katonai temetőben még ma is fellelhető a brassói születésű Franz Glass vagy Glass Ferenc, a cs. és kir. mostari 26. helyőrségi kórház gyógyszertára egykori vezetője feleségének és gyermekének sírja. A gyógyszerész budapesti és bécsi helyőrségi szolgálatot követően került Hercegovina fővárosába, ahol az első világháború idején két magas katonai kitüntetésben […]

A San Martino melletti 2. védelmi vonal

A Doberdó-fennsík védelmében a terület északi részét uraló Monte San Michele a maga 275 méteres magaslataival kiemelt fontosságú volt. A második isonzói csata után a sziklás területen épített fővonal védői sikeresen ellenálltak az olasz támadásoknak. A déli irányba lejtő védelmi szakaszok viszont már abban a nagy, földes mélyedésben épültek meg, amelynek szegélyén az egykori sdraussinai […]

Mi lett volna, ha Tisza István…

(avagy: újabb szarajevói variációk) Jónéhány esztendeje már, hogy izgalmas kirándulást tettem a virtuális történelem területére. Hogy mi az a virtuális történelem? Az, amitől a magukra valamit adó történészek többsége úgy irtózik, mint – állítólag – az ördög a tömjénfüsttől, vagy vámpír a fokhagymától, vagy … (hirtelen nem jut eszembe több ilyen hasonlat). Röviden szólva azok […]

Magyarország Nagy Háborúja 1914-1918 Egy évszázad távolából is joggal vethető fel a kérdés: miért háborúzott a magyarság 1914 és 1918 között, kereken 51 hónapon át szinte a fél világgal – orosszal, románnal, szerbbel, montenegróival, olasszal, franciával, angollal, amerikaival (és papíron még vagy egy tucat egyéb nációval)? Mit nyerhetett és mit veszíthetett ebben a háborúban? Vajon […]

Ha Kosztolányi írt volna versciklust a szegény képszerkesztő panaszairól, bizonyára megörökíti benne az első világháborúval ilyen-olyan kapcsolatban álló könyvek illusztrálásával megbízott szakemberek örök fájdalmának forrását: hogy a szarajevói merényletről nem maradt fenn egyetlen egykorú fényképfelvétel sem.   Ismerünk képeket, amelyek közvetlenül a pisztolylövések előtt készültek, és ismerünk olyanokat, amelyek nem sokkal a gyilkosság után keletkeztek. […]

Amióta a szerb média néhány nappal ezelőtt útjára bocsájtotta a szenzációs hírt a Monarchia hadi készülődését leleplező Potiorek-levélről, szakemberek és egyszerű olvasók izgatottan várják az alkalmat, hogy megismerkedhessenek a nevezetes dokumentum tartalmával. Mindeddig azonban hiába: a teljes levél szerb fordítása is csupán egyes sajtóorgánumokban lelhető fel, az olvasók többnyire kénytelenek beérni rövidebb-hosszabb ismertetésekkel, a közzétevők […]

Kezdődik…

A 2014-es centenáris év még alig néhány napja tart csupán, máris itt van az első világra szóló felfedezés az első világháború kitörésével kapcsolatban. A szerb hírügynökség kürtölte szét a napokban a hírt, mely szerint egy eddig eltitkolt levél új megvilágításba helyezi a háború kirobbantásával kapcsolatosan mindazt, ami 1914. június 28-án Szarajevóban történt…    A levél […]

Az elmúlt héten egy konferencia ürügyén Szarajevóban jártam. A konferencia természetesen az első világháború történetével foglalkozott, azon belül is az egykori Oszmán Birodalom világháborús szerepével. A szervezők egyáltalán nem kímélték a résztvevőket: a három nap folyamán összesen hetvenhat(!) előadás hangzott el, nem számítva az odautazás estéjén rendezett fogadás során tartott megnyitó, vitaindító beszédeket.   Mindez […]

Hogyan ne robbantsunk ki világháborút? 3/3. rész

48 = 60? avagy a mozdonyfüstbe ment haditerv A Monarchia tisztképzésében – akárcsak a többi korabeli nagyhataloméban – a matematikai tudományoknak igen nagy szerepe volt. Ez érthető, különösen akkor, ha meggondoljuk, hogy a vasutak háborújának idején a tömeghadseregek mozgatása mennyi számítást igényelt. A hadműveletek lebonyolítása jószerével vasúti menetrendek segítségével történt. Természetes hát, ha a jövendőbeli […]

Hogyan ne robbantsunk ki világháborút? 3/2. rész

A volt-nincs ütközet, avagy az állítólagos szerb támadás Keveváránál Miközben az osztrák-magyar döntéshozókat még a Putnik-affér fejleményei tartották izgalomban, hamarosan újabb különös eseményre került sor, olyanra, amire a (had)történelemben valószínűleg nem találni példát. Mert az bizonyára nem mindennapi, hogy egy ország külügyminisztere az uralkodója által előzetesen jóváhagyott hadüzenet szövegét az utolsó pillanatban még módosítsa és […]

Hogyan ne robbantsunk ki világháborút? 3/1. rész

Triboulet notesza „Dilettánsabban még soha nem szabadítottak el háborút, mint 1914 júliusában a Szerbia ellenit” – fogalmaz egészen kendőzetlen nyíltsággal Fritz Fellner, az egyik legtekintélyesebb osztrák történész, és véleményét sok szakember is hajlamos osztani. Tulajdonképpen már az is feltűnő, milyen gyakran emlegetnek dilettantizmust az akkori eseményekkel kapcsolatban: megkapják ezt a minősítést a szarajevói merénylet végrehajtói […]

Magyar katonák jószerével a világháború valamennyi – a Monarchia frontjain vívott – csatájában, kisebb-nagyobb arányban részt vettek. A hazai hadtörténeti munkák egyet közülük mégis előszeretettel neveznek nyomatékosan magyarnak: az 1914 decemberi limanovai csatát. (A szóban forgó galíciai kisváros neve lengyelül Limanowa, magyarul azonban szimpla vé-vel: Limanovának hívjuk.) A szakkönyvekben általában limanowa–łapanówi csatának nevezett nagyszabású támadó […]