A Doberdó-fennsík védelmében a terület északi részét uraló Monte San Michele a maga 275 méteres magaslataival kiemelt fontosságú volt. A második isonzói csata után a sziklás területen épített fővonal védői sikeresen ellenálltak az olasz támadásoknak. A déli irányba lejtő védelmi szakaszok viszont már abban a nagy, földes mélyedésben épültek meg, amelynek szegélyén az egykori sdraussinai […]
Amikor a Doberdó-fennsíkon San Martino del Carso községből az Isonzó menti Poggio Terzarmata (egykor: Sdraussina) község felé haladunk a Via Brigata Sassari műúton, az utat sűrű bozótos szegélyezi. A kanyargós útnak majdnem a felénél érkezünk arra a területre, ahol a 2. isonzói csata után 1915 októberének közepéig igen súlyos veszteségeket követelő összecsapások zajlottak. Az utat […]
Az előző részben olvashattuk, hogy a Haláldombot, mint jól megerősített támpontot használó olasz gyalogság fokozatosan közeledett a Monte San Michelén húzódó magyar állások felé. Az ott védekező magyar királyi 20. honvéd gyaloghadosztály magyar ezredei kisebb-nagyobb járőrvállalkozásokkal igyekeztek azt lassítani, vagy megállítani… A Haláldombon és az onnan a Monte San Michele irányába indított műszaki munkák […]
A Doberdói-fennsíkon lezajlott harcok kutatása során többször is találkoztunk egyes területek olyan elnevezésével, amelyeket az oda köthető nagy veszteségek miatt a katonák a „halál” szóval együtt emlegettek. A San Martino del Carso falu egykori Templomdombján álló 4-es honvéd emlékmű melletti kis rét ezért kapta a „Halálrét” elnevezést. A fennsíknak nevet adó Doberdó falutól délnyugatra volt […]
„Csillag hegykúp”, ha szószerint fordítjuk magyarra a karszti magaslat egykori német katonai elnevezését. Az Isonzónál a Komeni-fennsíkon, Sela na Krasu település közelében emelkedik, de ma már csak a régi katonai levéltári iratokban találkozunk ezzel a névvel. 1917 szeptemberében és októberében a rajta húzódó állásokban magyar katonák harcoltak és vívtak nagy véráldozatokat követelő súlyos harcokat. A […]
Egy kaverna története egykor és ma A Nagy Háború éveiben az Isonzónál vívott harcok során különös jelentősége volt a kavernáknak. Valamennyinek meg van a maga története. Építésük helyét a legkülönbözőbb szempontok jelölhették ki. A kutató, ha szeretné megismerni egy-egy ilyen építmény történetét, a körülötte, vagy éppen a benne lejátszódott eseményeket, akkor fel kell kutatnia az […]
Veszprémi honvédek védelmi harcai Kostanjevicánál 1917 tavaszán – 4. rész A 10. isonzói csata idején, 1917. május 23-án lezajlott sikeres olasz támadás, Kostanjevica ideiglenes elfoglalása, majd a település lendületes ellentámadással végrehajtott visszafoglalása utáni napokban azonnal megkezdődött a harcok elemzése. A település védelméért felelős m. kir. 41. honvéd gyaloghadosztály parancsnokságán összesítették a beérkezett harcjelentéseket és Schamschula […]
Mikor kisgyerek voltam, kíváncsian néztem azt az érdekes üveget, amely a dédnagyanyám ágya melletti kis szekrényen volt elhelyezve és az esti imádkozás után mindig arra tette rózsafüzérjét. Megkérdeztem tőle: „Mama, milyen üveg ez, hogyan került bele a kereszt?” Kezébe fogva az üveget, megsimogatta és ezt mondta: „Nagyapád készítette, amikor nagyon messze, hadifogságban volt.” Bizony, akkor […]
Veszprémi honvédek védelmi harcai Kostanjevicánál 1917 tavaszán – 3. rész A 10. isonzói csata során 1917. május 23-án délután 5 órakor a veszprémi 31. honvéd gyalogezred parancsnoksága tisztában volt azzal, hogy Kostanjevica elesett. Az olasz támadásban felmorzsolódott 31/III. zászlóalj állásainak visszavétele a Herczegh Géza százados vezetése alatt álló 31/II. zászlóaljra várt. Az ellentámadás során kiemelt […]
Veszprémi honvédek védelmi harcai Kostanjevicánál 1917 tavaszán – 2. rész Kostanjevicánál 1917. május 19-től az olasz tüzérség tevékenysége igen hevessé vált. A település előtti 26. és a 27. számú védelmi szakaszokat megszálló veszprémi 31/III. zászlóalj századai visszahúzódtak a kavernákba, csak a figyelők maradtak a kijelölt őrhelyeken. Rendkívül feszülten teltek az órák, bármikor megindulhatott az ellenséges […]