Egy szakaszvezető naplójából A Nagy Háborúban részt vevő katonák naplója a kutató számára mindig „gyöngyszem”. Ezek segítségével személyesebbé, sokkal átélhetőbbé válnak a száraz katonai jelentések. Különösen igaz ez, ha a napló írója ráadásul a kutató szülőhelyéről származik. A Duna menti Adonyból a császári és királyi székesfehérvári 69. gyalogezredbe bevonult Pletser Nándor kis naplójába néhány verset […]
Előrenyomulás a Monte San Gabrielétől az Isonzóig 1917 őszén a Monte San Gabrielén harcoló magyar ezredek a gránát szaggatta magaslatot „poklok poklaként” emlegették. Az alábbiakban a caporettói áttörést követő napok történetét mutatom be a hegyen küzdő magyar királyi székesfehérvári 17. honvéd gyalogezred harcain keresztül. A Monte San Gabrielén zajló harcok ideje alatt „Gyula” fedőnevet […]
Az Isonzónál 1917 őszén a Monte San Gabriele birtoklásáért folytak a legvéresebb harcok, amelyeknek a védők oldaláról magyar honvéd ezredek voltak a főszereplői. Az ő mindennapjaikról szól ez az írás. Stencinger Norbert kutatótársam írásaiból megismerhettük a Monte San Gabrielén folyt harcok történetét a 11. isonzói csatában és a magyar királyi 20. honvéd gyaloghadosztály ezt […]
Az 1915. május 7-ei harcok kutatása a Weretyszowon A gorlicei áttörést követően a visszavonuló orosz csapatokat üldöző magyar királyi 20. gyaloghadosztály ezredei súlyos harcokat vívtak a Magyar Királyság határán a lábukat megvető orosz erőkkel. 1915. május 7-én Laborcő fölött a Weretyszow magaslat elfoglalása presztízskérdéssé vált a magyar ezredek számára. Parancsnokaik az embereik életét nem kímélve […]
Egy honvéd gyalogdandár a 6. isonzói csata második felében a Karszton 1916 augusztusában a Doberdó-fennsík kiürítése után a Komeni-fennsíkra visszavont osztrák–magyar alakulatok szinte hasonló helyzetbe kerültek, mint 1915 júniusában, amikor megérkeztek a Karsztra. A „III. védővonalként” is emlegetett, igen gyenge kiépítettségű, szinte semmi védelmet nem adó állásokban kellett az olasz gyalogság további előnyomulását megakadályozni. A […]
1915 márciusában a galíciai harctéren Staszkówka község közelében harcoló kassai 9-es és besztercebányai 16-os honvédek súlyos harcokat vívtak a szembenálló orosz erőkkel. Mindkét fél részéről tömegével maradtak hősi halottak a két állás között, akiknek a közös eltemetésére pillanatnyi fegyverszünet állt be 1915 húsvétján… A galíciai harctéren harcoló kassai 9. honvéd gyalogezred 1915. februárjában aránylag […]
1916 augusztusában a Doberdóról Erdélybe, a Brassótól délre húzódó határhoz vezényelték Kosztolányi Péter századost, akire egy gyengén felszerelt zászlóaljat bíztak. Azt a feladatot kapta, hogy készüljön fel egy esetleges román betörésre. Vajon mit tehetett egy doberdói harcokban edzett csapattiszt a román támadás feltartóztatására? 1916. augusztus 12-én Kosztolányi Péter százados, a császári és királyi szegedi […]
A 6. isonzói csata idején, 1916. augusztus 6-án 9 órán át tartó tüzérségi előkészítést követően, délután 4 óra körül indult támadásra a görzi hídfőben az olasz gyalogság. A hétszeres tüzérségi és a négyszeres gyalogsági fölény hamarosan érvényesült a Monte Sabotinón, amely az ellenség kezébe került. Tőlük délre, az Al Ponte-i védőszakaszban egy idős népfelkelőkből álló […]
Egy terepbejárás tapasztalatai a doberdói harctéren A Doberdó-fennsíkot uraló Monte San Michele magaslatait ma már sűrű bozótos borítja. Némi változás ez év elejétől a 3-as számú csúcsnál tapasztalható, amelyet kitisztítottak, és megkezdődött a terület látogatóközponttá alakítása, azonban a Doberdó legnagyobb részét továbbra is dús növényzet takarja. Egy levéltári kutatásokon alapuló terepbejárás során azonban sok minden […]
A Doberdó-fennsíkon 1916 májusában javában zajlott a középkori hadviselésben oly eredményesen alkalmazott aknaháború. A Monte San Michele magaslatán harcoló magyar honvéd ezredek is kivették a részüket ezekből a véres harcokból, amelyek gyakran egyetlen kőrakásért folytak… A Monte San Michele déli kúpjától délre, a terep adta bástyaszerű kiemelkedésnek megtartása nagyon fontos volt az 1916 tavaszán […]