„A Transport Hornisch 134/278 rövid története”

Király Iván honvéd tüzértiszt első világháborús hagyatéka – 5. rész A naplóíró tüzéregysége 1916. december 12-én délután fejezi be a berakodást Poginki községben és a transzport megindul ismeretlen úticélja felé. Bécsben válik világossá a számukra, hogy mi is lesz ez. Krajna területére lépve december 17-én érnek Sežanába, ahol kivagoníroznak. Az utazás alatt Király Iván összetűzésbe […]

Gyógyszerészek az Osztrák–Magyar Monarchia haderejében

A mostari, egykori cs. és kir. katonai temetőben még ma is fellelhető a brassói születésű Franz Glass vagy Glass Ferenc, a cs. és kir. mostari 26. helyőrségi kórház gyógyszertára egykori vezetője feleségének és gyermekének sírja. A gyógyszerész budapesti és bécsi helyőrségi szolgálatot követően került Hercegovina fővárosába, ahol az első világháború idején két magas katonai kitüntetésben […]

A San Martino melletti 2. védelmi vonal

A Doberdó-fennsík védelmében a terület északi részét uraló Monte San Michele a maga 275 méteres magaslataival kiemelt fontosságú volt. A második isonzói csata után a sziklás területen épített fővonal védői sikeresen ellenálltak az olasz támadásoknak. A déli irányba lejtő védelmi szakaszok viszont már abban a nagy, földes mélyedésben épültek meg, amelynek szegélyén az egykori sdraussinai […]

Az első világháborúról elsőre sokaknak a lövészárkok kígyózó végtelenje jut eszébe. A háború jelképének is tekinthető állásrendszerek kiépítésében fontos szerep hárult a műszaki katonákra. Más-más lehetőséget kínált azonban építésre a galíciai síkság, a volhíniai mocsárvilág, a karszti kőtenger vagy a Kárpátok erdős hegyoldala. Most az utóbbi helyszínre kísérjük el olvasóinkat Damó Elemér utászszázados segítségével.   […]

A háborús vereség miatt elmaradt budapesti olimpia

Az elmúlt napokban sportszeretők milliói figyelték a sportolók küzdelmeit a Londonban zajló XXX. nyári olimpián. 1914-ben Budapest nyerte el az 1920-as olimpia rendezési jogát, amit a háborúval együtt elveszített…   A magyarok mindig híresek voltak a sport szeretetéről, a nemes küzdelmekről és már 1895-ben megalakult a Magyar Olimpiai Bizottság (MOB). Magyarország az 1912-es stockholmi olimpián már […]

Nagyon hosszú azoknak az eredményes sportolóknak a névsora, akik az első világháború idején a harctereken küzdöttek. Többen közülük hősi halált haltak. A fronton harcolt néhány olimpikon is, például a szegedi születésű kiváló atléta, dr. Gönczy Lajos. Gönczy (Grön) Lajos 1881. február 24-én született Szegeden. Az elemit a belvárosi iskolában végezte, majd következett a piarista gimnázium. […]

Harc a víz alatti lopakodókkal A háború kitörésekor a tengeralattjárók még nem voltak kipróbált harci eszközök, ezért az ellenük való védekezés is szinte ismeretlen volt. A Monarchia hadvezetése rádöbbent azonban, ha nem indul meg a védelem fejlesztése, annak súlyos következményei is lehetnek. Különösen a világháború második felében vált ez sürgetővé, amikor az Adrián fokozódott az […]

Fehérvári huszárok a limanovai csatában Az alábbi írás a Nagy Háború Kutatásáért Közhasznú Alapítvány és a Nagy Háború Blog 2011. december 8-án megrendezett Limanova-előadóestjén elhangzott előadás szerkesztett változata. Az előadás címe egy huszárnótából vett részlet. Egy olyan nótából, amely még ma is gyakran felcsendül lakodalmakban vagy akár baráti nótázások során. Különösen azokon a településeken, amelyek […]

A Krn, Vrata és a Vršič hegycsúcsok elvesztése után várható volt, hogy az olaszok új támadási célpontjai a Farkas csoport állásai lesznek. Különösen kiemelt célpontnak számított a Vršič-csel szemben levő magaslat, a Lipnik 1867 és az 1776 méteres hegycsúcsa. A 20. honvéd hadosztály-parancsnokság 1915. június 18-án kiadott utasításában megkövetelte a védőktől: „A legszívósabb ellenállás nélkül, […]

Sorozatunk első részében végigkövettük azokat a fontosabb összecsapásokat, amelyek a rosszul felszerelt, magashegyi harcokra kiképzetlen magyar honvéd csapatoknak súlyos veszteségeket okoztak. Területveszteség szempontjából a 2244 méter magas Krn csúcs elvesztése volt a legsúlyosabb csapás.  A Krn elhelyezkedése(Pilch Jenő szerk.: A világháború története című kötet alapján) Az 1915. június 16-án 3 órakor kezdődött olasz támadás gyilkos […]

Az olasz hadüzenetet követően feszített ütemben folyt a csapatszállítás és a beérkező alakulatok továbbirányítása a számukra kijelölt védelmi területekre. 1915 májusának végén alföldi magyar parasztbakák ezrei kerültek a számukra teljesen idegen világ, a Karintiai-Alpok több ezer méteres ormaira. A magaslatok és a völgyek közötti szintkülönbségek megtétele számukra békében is igen nehéz és veszélyes feladat lett […]

Dr. Serényi Jenőre emlékezve Az 1915. június 23-tól július 7-ig tartó 1. isonzói csatában a támadó olasz hadseregeknek nem sikerült áttörni az osztrák-magyar Isonzó arcvonalat. A Görztől délre húzódó Karsztvidéken az újabb támadások kivédésére, a védővonalak megerősítésére azonnal nagyobb erőket kellett szállítani. A karintiai harcokban részt vett budapesti 1. honvéd gyalogezred zászlóaljait július 5–7-én gyülekeztették, […]

Dr. Serényi Jenőre emlékezve Serényi Jenő hadiútjának egyes állomásait követve az olasz frontra érkeztünk. A 20. honvéd gyaloghadosztály ezredeinek 1915. május 5-én kezdődött győzedelmes előnyomulását május 19-én a hadvezetés leállította és a hadosztályt visszairányította Mezőlaborcra és környékére. Erőltetett menetben érkeztek a dandárok a számukra kijelölt vasúti pályaudvarokra, hogy az új ellenség, a „hűtlen szövetséges” Olaszország […]