„A Transport Hornisch 134/278 rövid története”

Király Iván honvéd tüzértiszt első világháborús hagyatéka – 5. rész A naplóíró tüzéregysége 1916. december 12-én délután fejezi be a berakodást Poginki községben és a transzport megindul ismeretlen úticélja felé. Bécsben válik világossá a számukra, hogy mi is lesz ez. Krajna területére lépve december 17-én érnek Sežanába, ahol kivagoníroznak. Az utazás alatt Király Iván összetűzésbe […]

Gyógyszerészek az Osztrák–Magyar Monarchia haderejében

A mostari, egykori cs. és kir. katonai temetőben még ma is fellelhető a brassói születésű Franz Glass vagy Glass Ferenc, a cs. és kir. mostari 26. helyőrségi kórház gyógyszertára egykori vezetője feleségének és gyermekének sírja. A gyógyszerész budapesti és bécsi helyőrségi szolgálatot követően került Hercegovina fővárosába, ahol az első világháború idején két magas katonai kitüntetésben […]

A San Martino melletti 2. védelmi vonal

A Doberdó-fennsík védelmében a terület északi részét uraló Monte San Michele a maga 275 méteres magaslataival kiemelt fontosságú volt. A második isonzói csata után a sziklás területen épített fővonal védői sikeresen ellenálltak az olasz támadásoknak. A déli irányba lejtő védelmi szakaszok viszont már abban a nagy, földes mélyedésben épültek meg, amelynek szegélyén az egykori sdraussinai […]

Pozsonyi utászok a Nagy Háborúban – 2. rész 1914. augusztus 12-én a Száván történt erőszakos folyamátkelést követően a kaposvári 44. közös gyalogezred 8. százada szilárdan megvetette lábát a szerb oldalon, és lehetővé vált, hogy az utászok a készültségben álló további gyalogegységeket is gyorsan áthajózzák. A pozsonyi 5/2. utászszázad a később beérkezett 5/4. utászszázaddal együtt ezután […]

Egy katonaváros a mozgósítás időszakában

Behívás és bevonulás a háború kitörésekor – 2. rész A részleges mozgósítás után Székesfehérváron, a nagy számú katonai alakulattal rendelkező katonavárosban is mozgalmassá váltak a napok. Az eseményeket a legnagyobb példányszámú helyi lap tudósításai alapján követjük nyomon. A lelkes hangulat magával ragadta az újságírókat is, akik kint voltak az utcán, sodródtak az eseményekkel, gyűjtötték a […]

Pozsonyi utászok a Nagy Háborúban – 1. rész Új sorozatunkban a pozsonyi császári és királyi 5/2. utászszázad harctéri eseményeiből ismertetünk meg a blog olvasóival néhányat. A század hadiútja, mint minden egységé, a mozgósítás során kezdődött. A hadilétszámra kiegészített század a 2. hadsereg felvonulási körletébe lett irányítva, s 1914. augusztus 2-án 17 óra 39-kor érkezett meg […]

Eldöntöttem, hogy innen minél hamarabb el kell menni

Borbély Kálmán tüzér főhadnagy hadiútja – 15. rész Hazatérés a frontról Azt láttuk, hogy körülöttünk szétesik a hadsereg. Mi tüzérek még úgy-ahogy igyekeztünk tartani magunkat, de láttuk, hogy a gyalogsági csapatoknál milyen borzalmas a helyzet. Egyszer volt egy tiszti gyűlésünk, amit egy Spocsil nevű szerb származású alezredes, ezredparancsnok tartott. Elmondta, hogy szeptember 28-án, Vencel napján […]

Borbély Kálmán tüzér főhadnagy hadiútja – 14. rész Az olasz fronton a piavei támadás idején 1918 tavaszáig voltam a volhíniai fronton. Ekkor megkaptam a három hónapos tanulmányi szabadságot, és hazajöttem. Március, április és május hónapban hallgattam le a III. évemet az egyetemen. Sikeresen vizsgáztam az adott tárgyakból. A tanulmányi szabadságról már az olasz frontra kellett […]

Az elcsendesedő orosz front

Borbély Kálmán tüzér főhadnagy hadiútja – 13. rész Az orosz támadások mindig hatalmas tömegtámadások voltak. A gyalogság támadott, de nem kísérte őket a tüzérség. Ezt tapasztaltuk magunk is. Óriásiak voltak az orosz veszteségek. 1917 nyarán volt a Kerenszkij-offenzíva, de nálunk csak tüzérségi lövöldözés volt. Egyszer 1917 augusztusában egy gyönyörű nyári napon azt vettük észre, hogy […]

Ebben a frontszakaszban állásháború folyt

Borbély Kálmán tüzér főhadnagy hadiútja – 12. rész Ismét az orosz fronton Nem tartott sokáig ez a nyugalmas élet. 1916. október közepén kaptam egy értesítést, hogy felülvizsgálták a segédszolgálatomat és megszüntették. Visszarendeltek Sopronba. Ekkor volt a tüzérség átszervezése. Növelték a létszámot és hat üteges ezredeket alakítottak ki. Az 5. üteg tarackos volt, a 6. légvédelmis […]

A részleges mozgósítás és fogadtatása

Behívás és bevonulás a háború kitörésekor – 1. rész 1914 júliusában a tömeg háborút akart, amit az emberek nagyszerű eseménynek képzeltek. Kirobbanásának hírét napok óta várták, s nem szívesen fogadták volna, ha elmarad.  Utcai járókelők a mozgósítási hirdetményt olvassák, 1914. augusztus 1. (Gyurgyák János – szerk.: Magyarország története képekben, Osiris) Laky Imre, aki néhány nappal […]

Megint a magyar ágyú nem lő!

Borbély Kálmán tüzér főhadnagy hadiútja – 11. rész Sebesülés, lábadozás, segédszolgálat A karácsonyt is Galíciában töltöttük, és a következő tavaszt is. 1916. április 7-én egy baleset következtében megsebesültem, és kórházba kerültem. Mint kadet tűzmester, hat ágyúnak voltam a vezetője. Egyik nap egy orosz trénre tüzeltünk, mind a hat ágyú dolgozott. A töltés során kiderült, hogy […]

Micsoda nagyszerű katonákkal találkoztam Galíciában!

Borbély Kálmán tüzér főhadnagy hadiútja – 10. rész Huszárvirtus, avagy amikor a huszárok mentették meg a tüzéreket Micsoda nagyszerű katonákkal találkoztam ott Galíciában! Egyikük Farkasházy Farkas Elemér huszár százados volt. Egy faluban voltunk beszállásolva, ott ismerkedtem meg vele. Mentem az utcán, és egyszer csak lövöldözést hallok. «Mi az Isten, már itt is harc folyik?» – […]