„A Transport Hornisch 134/278 rövid története”

Király Iván honvéd tüzértiszt első világháborús hagyatéka – 5. rész A naplóíró tüzéregysége 1916. december 12-én délután fejezi be a berakodást Poginki községben és a transzport megindul ismeretlen úticélja felé. Bécsben válik világossá a számukra, hogy mi is lesz ez. Krajna területére lépve december 17-én érnek Sežanába, ahol kivagoníroznak. Az utazás alatt Király Iván összetűzésbe […]

Gyógyszerészek az Osztrák–Magyar Monarchia haderejében

A mostari, egykori cs. és kir. katonai temetőben még ma is fellelhető a brassói születésű Franz Glass vagy Glass Ferenc, a cs. és kir. mostari 26. helyőrségi kórház gyógyszertára egykori vezetője feleségének és gyermekének sírja. A gyógyszerész budapesti és bécsi helyőrségi szolgálatot követően került Hercegovina fővárosába, ahol az első világháború idején két magas katonai kitüntetésben […]

A San Martino melletti 2. védelmi vonal

A Doberdó-fennsík védelmében a terület északi részét uraló Monte San Michele a maga 275 méteres magaslataival kiemelt fontosságú volt. A második isonzói csata után a sziklás területen épített fővonal védői sikeresen ellenálltak az olasz támadásoknak. A déli irányba lejtő védelmi szakaszok viszont már abban a nagy, földes mélyedésben épültek meg, amelynek szegélyén az egykori sdraussinai […]

„Akik nem azért mennek a csatatérre, hogy vérüket feláldozzák”

Tábori lelkészek a Nagy Háborúban – 1. rész „Szigorúan megtiltjuk a papoknak, hogy fegyvert hordozzanak és háborúba vonuljanak, kivéve azokat, kik szentmise celebrálása és ereklyék körülhordozása céljából ki vannak rendelve a hadsereg kíséretére”- szólt a 742. április 21-én kiadott Consilium Germanicum kánonja, amely a katonákat kísérő atyákról rendelkezett. Ezt megelőzően is voltak egyházi személyek a […]

Temetkezés és kegyeletápolás a Nagy Háború idején „Nagyon elszomorul az arcunk, ha egy bajtársunk sírja felett áll a pap. Harangzúgás, ágyuk üvöltése, koporsó: egy szürkévé fagyott katonakabát s a bajtárs máris megy a föld alatti lakásába. A pap szentbeszéde ilyenkor kétszeresen fáj: a pap búcsúztat minket egy baráttól, de emlékeztet arra, hogy mi is meghalunk. […]

A Črnci barlang

Élet a Doberdó lövészárkaiban – 3. rész „Állásban létünk harmadik napján találjuk meg a később oly nagy szerepet játszó Črnci barlangot. Egy keskeny, több emelet mélységű szakadék alsó részén tártuk fel a nyílást, amely egy nagy barlang bejárata volt…”– áll a székesfehérvári 17-es honvéd gyalogezred emlékkönyvében a katonák életében nagy jelentőségű természeti képződmény felfedezéséről.  A […]

„Keskeny lövészárkok vésessenek és robbantassanak ki”

Élet a Doberdó lövészárkaiban – 2. rész Az 1915 júliusában-augusztusában lezajlott első két isonzói csatában a Monarchia csapatai hatalmas veszteségeket szenvedtek. Ennek legfőbb oka az volt, hogy az olaszok hadba lépése előtt nem volt elegendő idő arra, hogy a műszaki alakulatok megfelelő védelmi rendszert építsenek ki az Isonzó mentén. József főherceg, miután átvette a Doberdó-Karszt-fennsík […]

„Valódi állások még nincsenek…”

Élet a Doberdó lövészárkaiban – 1. rész Az Isonzó mentén és a Doberdó-fennsíkon folytatott terepbejárásaink során megannyi lövészárok-maradványt vizsgáltunk meg kutatótársaimmal. Helyenként már csak nehezen felismerhető kőkupacot találunk, máshol méteresnél is mélyebbek ezek az árkok. Megépítésük emberpróbáló feladat volt a Karszt-fennsík sziklarengetegében.  Lukachich Géza tábornok a Monte San Michelén kiépített állásban „Az olasz szövetséges társunk […]

Kőbe vésett történelem…

Doberdói tartózkodásaink során olasz barátunk, Eduardo gyakran kérdezte, hogy mikor lenne pár percünk, mert mutatna számunkra valami érdekeset. A július végi legutolsó utazásunk során adódott néhány óra szabadidőnk, s végre rábólinthattunk Eduardo ajánlatára. Az általunk is jól ismert műúton haladtunk San Martino del Carso felől Visintini irányába, amikor olasz kutatótársunk hirtelen leparkolt az út mellé. […]

„Gondolja, hogy még más merénylet is készül ellenem?”

A szarajevói merénylet – 2. rész A sikertelen bombamerénylet után feldúlt állapotban a városházára érkező trónörököst Szarajevó polgármestere várta, és nyomban üdvözlő beszédbe fogott, Ferenc Ferdinánd azonban ezekkel a szavakkal szakította félbe: „Szarajevóba jövök barátként és valaki bombát dob rám, ez felháborító…” A megszeppent, hajlott korú városvezető röviden befejezte akadozó üdvözlőbeszédét, majd Ferenc Ferdinánd válasza […]

„Az ember idejön és itt bombával fogadják…”

A szarajevói merénylet – 1. rész A címben idézett szavakkal fejezte ki felháborodását Csurcsics effendinek, Szarajevó polgármesterének Ferenc Ferdinánd, az Osztrák-Magyar Monarchia trónörököse röviddel az után, hogy bombamerényletet kíséreltek meg ellene és felesége, Zsófia hercegnő ellen a bosnyák városban. És ekkor még nem is sejtette, hogy milyen tragikus folytatása lesz az 1914. június 28-ai vasárnap […]