Barcasági csángók visszaemlékezései menekülésükre 8. A Brassó vármegyei barcaújfalusi Jámbor János (1883–1956) hagyatékából – négy másikkal együtt – került elő a Káplár Jámbor János virágoskertje című füzet. Ebben verses formában mesélte el az élete történetét, amin belül külön fejezeteket szentelt a román betörésnek és menekülésüknek. Káplár Jámbor János virágoskertjéből A füzet a szó szoros […]
Barcasági csángók visszaemlékezései menekülésükre 7. Az 1916-os erdélyi román betörés elől menekülő barcasági csángók egyes csoportjai a Dunántúlra is eljutottak. A „világot látottak” közé tartozott a Brassó vármegyei Tatrangról származó Barkó István is, aki akkor 12 éves gyermek volt. Ő és társai a Komárom vármegyei Bánhidán, majd Budapesten éltek, amíg vissza nem térhettek szülőfalujukba. […]
Barcasági csángók visszaemlékezései menekülésükre 6. A Brassó vármegyei Tatrangról négy gyermekével menekülő Molnár Anna 1917-ben lejegyzett történetének folytatásában megismerhetjük, hogy a menekülők hogyan jutnak el a Kis-Küküllő vármegyei Darlacig, s hogyan telnek itt a napjaik. A „búval, bánattal és nyomorúsággal” emlegetett szász településről indulnak vissza szekereikkel 1916. október 10-én szülőfalujukba, ahová 16-án érkeznek meg. […]
Barcasági csángók visszaemlékezései menekülésükre 5. Egy anya és négy gyermekének a története következik az erdélyi román betörés elől menekülő barcasági csángó visszaemlékezéseket közreadó sorozatunkban. A Brassó vármegyei Tatrangról származó Molnár Anna 1917-ben lejegyzett történetét lánya, Csabai Anna visszaemlékezése vezeti be. A család kálváriáját bemutató írást a korábbiakhoz hasonlóan az eredeti formában és helyesírással, két részre […]
Barcasági csángók visszaemlékezései menekülésükre 4. Marosújvárról Magyarcsesztvére vezet a Brassó vármegyei Barcaújfaluból Balogh György bíró vezetésével menekülők útja. Itt gróf Mikes Kelemen birtokán szeretettel fogadják őket. A szállás mellett itt munkát is kapnak, s nem kell tovább vándorolniuk. 1916. november 3-án, tíz hetes menekültlét után, innen indulnak vissza szülőfalujukba… Innen tovább folytatva utunkat Magyarcsesztve […]
Barcasági csángók visszaemlékezései menekülésükre 3. A Barcaújfaluból Balogh György vezetésével menekülő 13 család útja elhagyott településeken vezet keresztül, ahol a bíró az „erkölcsös viselkedésre” figyelmezteti az övéit. Hosszú vándorlás után Marosújvárra érkezik a karaván, ahol a gróf csőszével és intézőjével gyűlik meg a bajuk… Mindennap az erkölcsös viselkedésre intettem és folyton azon disznó rablásokra […]
Barcasági csángók visszaemlékezései menekülésükre 2. A román betörés elől a Brassó vármegyei Barcaújfaluból Balogh György bíró vezetésével szekerekkel menekülő 13 család Erdély középső területei, Földvár, majd Nagy-Küküllő vármegyében Kőhalom felé veszi az irányt, hogy a közbülső megyéket átszelve eljusson a végállomásként a hatóságok által meghatározott Torontál vármegyébe. A 4 férfi, 18 nő, 33 gyerek 18 […]
Barcasági csángók visszaemlékezései menekülésükre 1. Új sorozatot indítunk a mai nap. Az 1916-os román hadba lépés 100. évfordulóján az erdélyi román betörés elől menekülő barcasági csángók visszaemlékezéseiből adunk közre néhány részletet. A sorozat első négy része Balogh György, a Brassó vármegyei barcaújfalui bíró és a vele együtt menekülő lakosok hol megrázó, hol vidám története… […]
Legfrissebb hozzászólások
@BartókBéla: Szerencsére ők csak rövidebb időszakra, s nem lettek koronás (vagy kalapos) magyar királyok is. :)
Köszönjük a beszámolót, valóban a magyar történelem kitörölhetetlen részei lettek mint pl. az Oszmánok...
Mária Ludovika Beatrix császárné szarkofágjára szoktak virágot vinni a magyarországi tisztjelöltek?
Nagyszüleinknek minden elismerés! ???Szép, tartalmas életút, és megérdemelt jutalom a sorstól az utolsó olasz utazás... ?Meghatódtam, gratulálok Árpád!
Köszönjük!
Nagyon érdekes sorozat volt. Köszönöm a megosztását.
Térkép