noto

„A Transport Hornisch 134/278 rövid története”

Király Iván honvéd tüzértiszt első világháborús hagyatéka – 5. rész A naplóíró tüzéregysége 1916. december 12-én délután fejezi be a berakodást Poginki községben és a transzport megindul ismeretlen úticélja felé. Bécsben válik világossá a számukra, hogy mi is lesz ez. Krajna területére lépve december 17-én érnek Sežanába, ahol kivagoníroznak. Az utazás alatt Király Iván összetűzésbe […]

Gyógyszerészek az Osztrák–Magyar Monarchia haderejében

A mostari, egykori cs. és kir. katonai temetőben még ma is fellelhető a brassói születésű Franz Glass vagy Glass Ferenc, a cs. és kir. mostari 26. helyőrségi kórház gyógyszertára egykori vezetője feleségének és gyermekének sírja. A gyógyszerész budapesti és bécsi helyőrségi szolgálatot követően került Hercegovina fővárosába, ahol az első világháború idején két magas katonai kitüntetésben […]

A San Martino melletti 2. védelmi vonal

A Doberdó-fennsík védelmében a terület északi részét uraló Monte San Michele a maga 275 méteres magaslataival kiemelt fontosságú volt. A második isonzói csata után a sziklás területen épített fővonal védői sikeresen ellenálltak az olasz támadásoknak. A déli irányba lejtő védelmi szakaszok viszont már abban a nagy, földes mélyedésben épültek meg, amelynek szegélyén az egykori sdraussinai […]

Hogyan épült fel Ferenc József dunai birodalmának a hadereje? Milyen létszámmal, személyi utánpótlással, harci tapasztalatokkal rendelkezett ez a hadsereg? Mit mutat a nemzetközi összehasonlítás és mennyire volt felkészült egy háborúra ez a haderő? Ezekre a kérdésekre keressük a választ a következőkben.   Ausztria–Magyarország fegyveres ereje 1914-ben két haderőnemet foglalt magába: a szárazföldi haderőt és a […]

Dér Zoltán diákkori emlékei a háborús évekből – 15. rész 1920 februárjában Dér Zoltán vonattal készül elhagyni a Bánátot, hogy átjusson Magyarországra. A vasúti összeköttetés azonban megszakadt az anyaországgal, aminek következtében diákunk a legkisebb rossznak tűnő megoldást választja: úgy tervezi, hogy Aradon át Makóra vonatozik, és onnan 40 km-t gyalogol Szegedig. Az utazás azonban másképp […]

2015. március 22–27. között a török vezérkar meghívására a Çanakkalénál (Gallipoli) folyt harcok 100. évfordulója alkalmából rendezett konferencián vettem részt Isztambulban. A külföldi résztvevőket az előzetesen leadott előadások alapján választották ki. Én a „Çanakkale front a sajtóban” szekcióba jelentkeztem Landauer Béla haditudósító 1915-ös útját ismertető előadásommal.   Az Alkotmány című napilap a világháború kitörésétől kezdődően, […]

A 65. gyalogdandár 1915. április 11–14-ei küzdelmei „Annyi halottat, mint itt, halomban sehol sem láttam” – szólt egy tudósítás a Čeremcha körüli harcok után. 1915. április 11-ére virradóan az orosz csapatok elfoglalták az 1133 méteres magaslatot és ezzel az Uzsoki-szorostól nyugatra benyomták az osztrák–magyar arcvonalat, ami elvágással fenyegette a Szurmay-csoport egyetlen utánpótlási vonalát. A hegy […]

Dér Zoltán diákkori emlékei a háborús évekből – 14. rész A temesvári diákok titkos szervezkedésének résztvevőit a román politikai rendőrség sorban letartóztatja. Az ezt követő vizsgálat, a nem éppen finom eszközökkel végzett vallatás hónapokig tart. Dér Zoltán letartóztatott öccse megtalálja a módját hogyan üzenjen a fogházból családjának, és így több még szabadlábon lévő résztvevőt sikerül […]

Az I. világháborúban nemcsak a harcoló katonáknak, hanem az őket kiszolgáló mérnököknek, építészeknek és a különböző mesterembereknek is fontos szerep jutott. Ők tervezték és építették a hidakat, utakat, erődöket. Napjainkra ezeknek a katonáknak az emléke elhalványult, sőt némelyiküké örök homályba süllyedt. Talán nem is kerül elő, hacsak a szerencse nem siet a segítségünkre. Egy ilyen […]

Szegedi írók és költők a Nagy Háború idején Három, Szeged városához szorosan kötődő országos hírű író-költő az első világháború időszakából: Juhász Gyula, Móra Ferenc és Tömörkény István. Életkoruk nem volt akadály a katonai behívásra, de mégsem lettek frontkatonák, csak a „tollukkal” vettek részt a harcokban. Róluk, hadi alkalmasságukról, háború alatti szerepükről szól ez az írás. […]

Dér Zoltán diákkori emlékei a háborús évekből – 13. rész Temesvár nagyobbrészt magyar érzelmű lakosságából a megszállás és a fejük felett zajló impériumváltások ellenállást váltottak ki. Szervezkedés indult, többek között a diákság körében, amelyben Zoltán két öccse, Pista és Aladár is tevékenyen részt vett. A román politikai rendőrség azonban tudomást szerzett az illegális szervezkedésről, és […]

Miért került sor a rekvirálásokra? Kik voltak a rekvirálók? Hogyan dolgoztak? Ezekre a kérdésekre keresi a választ Megyaszai Szilvia néhány családi hagyatékból előkerült – eddig ismeretlen – fotó alapján, amelyek az első világháború alatt működő püspökladányi rekviráló bizottság tagjainak arcképét, s a munkájukról készült néhány pillanatképet őriztek meg.   Püspökladány mindig mezőgazdasági jellegű település volt […]

Hadkötelezettség, sorozás, egészségügyi alkalmasság az osztrák–magyar haderőben az I. világháború idején Az osztrák–magyar haderő kötelékébe történő belépéshez szükséges egészségügyi, testi alkalmasság alapfeltételeiről törvény rendelkezett. Az alkalmasság a sorozáson dőlt el, ahol öt kategóriába sorolták az ifjakat. Posztunkban bemutatjuk az állítás és sorozás rendjét, mindezek mellett pedig képet kapunk a katonai szolgálat elkerülésének különféle törvényes és […]

Legfrissebb hozzászólások

A kapucinus kripta, a Habsburg-család temetkezési helye Bécsben

@BartókBéla: Szerencsére ők csak rövidebb időszakra, s nem lettek koronás (vagy kalapos) magyar királyok is. :)

A kapucinus kripta, a Habsburg-család temetkezési helye Bécsben

Köszönjük a beszámolót, valóban a magyar történelem kitörölhetetlen részei lettek mint pl. az Oszmánok...
Mária Ludovika Beatrix császárné szarkofágjára szoktak virágot vinni a magyarországi tisztjelöltek?

Király Iván, a tudós tanár

Nagyszüleinknek minden elismerés! ???Szép, tartalmas életút, és megérdemelt jutalom a sorstól az utolsó olasz utazás... ?Meghatódtam, gratulálok Árpád!

„A magyar szellem és a magyar virtus mindvégig legfőbb jellemvonásunk maradt”

Nagyon érdekes sorozat volt. Köszönöm a megosztását.

Térkép