A képeslapkiadás aranykorának kedvelt motívuma a krampusz, azaz a Mikulást kísérő ördög figurája. Az eredetileg osztrák területről származó, a Monarchia nagy részében, valamint Németországban is népszerű ördögalak Szent Miklós állandó kísérője, aki a rosszalkodó gyerekeket virgáccsal bünteti. Alakját az I. világháborús képeslapokon sajátos kontextusban kezdték ábrázolni. A krampusz mint a Mikulás segédje egészen századunkig […]
Kókay László szegedi önkéntes doberdói naplója – 40. rész 1916. május 20-án estére végre megérkezik a várva várt parancs hősünk számára: megkapta a szabadságot, mehet haza Szegedre letenni az érettségi vizsgát. A búcsúzás után az állásban történő szabadságkiadás részleteivel ismerkedhetünk meg a mai részben. [1916. május 20.] ½ 8 Kun bácsi jelenik meg dekungom […]
A debreceni 39-esek kárpáti húsvéti csata idején vívott harcainak nyomában 1915 tavaszán az osztrák–magyar csapatok elkeseredett harcokat vívtak a Kárpátokban a Magyarország területére betört orosz erőkkel. Április 5-én, húsvét hétfő hajnalán a debreceni 39-es gyalogezrednek az Érfalu és Szálnok közötti magaslatokon húzódó állásaiba betörtek az oroszok. Az ellentámadást Spiess ezredes, az ezred parancsnoka személyesen vezette… […]
Kókay László szegedi önkéntes doberdói naplója – 39. rész 1916. május 20-a macskázás jegyében telik hősünk és társai számára. Az előző napi tüzérségi fölényre kiadós válasz érkezik az olaszoktól. Az érettségi szabadság ügyében keresik a századparancsnokságtól… [1916. május 20.] ½ 6. A futóárokban beszélgetek Makaival, mikor hirtelen a macska jellegzetes tompa fellövése hallatszik előttünk […]
Kik voltak a dragonyosok? Honnan sorozták őket? Miért nevezte őket a magyar népnyelv kakastarajosoknak? Na és hogyan látta és örökítette meg a dragonyosokat Tömörkény István? Következzen egy kis csapatnem-ismertetés Csapó János fotógyűjteményéből származó fotók segítségével. A dragonyos eredeti, 17. századi értelmében lovon szállított gyalogos katonát jelent – a későbbi évszázadok során a dragonyosok […]
Slovenščina Kemény Gyulával kapcsolatos kutatásaink során botlottunk az itt következő történetbe. Egy korabeli fénykép tanúsága szerint Tolmin egyik temetőjében díszes sírkő vigyázta az erdélyi születésű Czant Emil százados örök álmát. Több mint 90 évvel a százados halála után szlovén kutatók indultak a fénykép, illetve a sírkő nyomába. Emil unokája segítségével fokozatosan feltárult előttük az egykori […]
Kókay László szegedi önkéntes doberdói naplója – 38. rész 1916. május 19-e, majd a következő nap is a szokásos ágyúzással, macskázással, fegyverlövöldözéssel telik az új állásban. A bakák élvezik az újdonságnak számító tüzérségi fölényt, azonban hősünk fél az olasz ellencsapástól, mert az érettségi szabadságról még mindig semmi hír… Déltájban Temesvári jön hozzám, érdeklődik nem […]
A 16-os honvéd, a besztercebányai honvédek tábori lapja 1917-18 folyamán jelent meg. Az ezred kiadóhivatala a 425. számú tábori posta címén működött, a lap szerkesztői bizonyos Kun Berci és Gáspár Árpád voltak. Részlet a lap 1918. október 1-jei számából. Rimaszombati művészestélyünk Úgy anyagilag, mint erkölcsileg fényesen sikerült az ezredünk özvegy- és árvaalap javára […]
A polgári sajtó első világháborús szerepéről, ténykedéséről korábban már volt szó a Nagy Háború Blogon is. A magyar sajtóélet komoly fejlődést írt le az Osztrák–Magyar Monarchia időszakában. A tankötelezettség bevezetése megteremtette azt a széles írni-olvasni tudó tömeget, amely a sajtó piacává vált, ennek következtében a sajtótermékek modern tömegtermékekké lettek. Valamennyi társadalmi rétegnek megvolt a maga […]
Kókay László szegedi önkéntes doberdói naplója – 37. rész 1916. május 19-én délelőtt hősünk a csendet kihasználva az új állásból alaposan szemügyre veszi az előtte elterülő tájat. Míg neki balra az Isonzó felé lenyűgöző a környezet, addig észak felé előtte és jobbra a doberdói pokol valósága tárul fel a szeme előtt… Levélírás után szétnézek […]