Arcok a Nagy Háborúból 9. Ez a történet egy megsárgult fényképpel kezdődött. A felvétel egy dobozban pihent, a doboz pedig egy felvidéki szeméttelepen kötött ki. A kép szerencsére innen egy történelem iránt érdeklődő ember kezébe jutott, digitális változata pedig egy lelkes közvetítő segítségével hozzám került. Azt első ránézésre meg lehetett állapítani, hogy a fotón […]
Magyarkanizsa gyógyvízét legenda övezte. A háború kitörését követően a gyógyvízre alapozott lábadozó helyett azonban a szerb harctér közelsége miatt hadikórházat kellett létesíteni a településen, majd katonai temetőparcellát… A bácskai Tisza-mentén fekvő Magyarkanizsa környékén már a XIX. században felfedezték azt a természet adta kincset, amellyel számos alföldi település rendelkezik: a gyógyvizet. A legenda szerint egy […]
A világháború, ahogy egy parasztgazda látta – 80. rész A volhíniai harcok során megsebesült Gergelyt 1916. július 2-án a sztojanovi vasútállomásra viszik, ahonnan majd Homonnára kerül. Fájdalmas lábbal, de lelkében megnyugodva tart hazafelé: megmenekült a mészárszékről. [1916.] július 2-án, vasárnap korán keltünk a sátorban, és felöltözködtünk, mert úgy értesültünk, hogy visznek bennünket Sztojanovba, a […]
Arcok a Nagy Háborúból 8. A Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegyei Érsekcsanád első világháborúban elesett fiainak száma a kutatás mai állása szerint 59 fő volt. Közéjük tartozott a község történetével foglalkozó Kozma Róbert orosz fronton eltűnt ükapja, Horváth Mihály is. Érsekcsanádról Borovszky Samu (1910) azt írja, hogy 453 házzal és 1856, túlnyomórészt református lakossal rendelkezik. „Postája helyben […]
Háborús hétköznapok Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegyében 3. Az első világháborúban a nemzetiségi problémák nemcsak az ellenséges államokhoz kötődő népeknél, hanem a Monarchián belül élőkkel kapcsolatban is jelentkeztek. Mindez megfigyelhető a szlovákság esetében is, akiknek a mozgalmait szintén szemmel tartották. Sorozatunk harmadik részében a Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegyei szlovák-magyar viszony, illetve a „tótok” háborús magatartásába adunk betekintést. A háború […]
A világháború, ahogy egy parasztgazda látta – 79. rész Gergely népfelkelő zászlóalja szinte teljesen megsemmisült az 1916. június 30-ai harcokban, amikor ő is megsebesült. A mai részből megtudhatjuk mi történt vele ezt követően, érzékletes képet kapva a sebesültápolás stációról az orosz fronton. A csata tovább dühöngött, a harci zaj semmivel sem csökkent. Fejünk felett […]
Az 1915 őszén alakult első sziklafúró osztagok 1916 elején kerültek az olasz frontra. Nem volt könnyű szolgálat. „Nincs pihenő, nincs szabadság, nehéz a kiképzés s újra meg újra csak nehéz fizikai munka, vagy nehéz frontszolgálat” – olvasom Jacobi Ágost könyvében. A katonaéletből vett többnyire vidám jeleneteket ábrázoló képeslap feladója is ilyen alakulatnál szolgált. […]
1916. június 29-én a Doberdó-fennsíkon gáztámadást hajtott végre a Monarchia. A vegyi csapást követő előretörés az itt küzdő magyar alakulatokra várt. Miért került rá sor, hogyan zajlott, s milyen eredménnyel zárult a gáztámadás, amelynek az áldozatairól napjainkban is megemlékeznek az Isonzó mellett, a Monte San Michele tövében? „A hadsereg-főparancsnokság mindent engedélyezett, amit én az […]
A világháború, ahogy egy parasztgazda látta – 78. rész 1916. június 30-án, pénteken délután 14 óra után Gergelynek feltűzött szuronnyal kell kiugrania az árokból, hogy ő is megtámadja az oroszokat. Öt perc reménytelen vergődés után néhányan megpróbálnak visszatérni, de újra kihajtják őket a golyózáporba. Sorra sebesülnek meg a társai, s ő sem kerülheti el a […]
Gróf Esterházy Ferenc uradalmi pezsgőgyára, Tata. Lakodalmas – édes (demi sec), Áldomás – savanykás (sec), Billikom – száraz (Extra dry), Vin nature – igen száraz. Vezérképviselet és raktár: Grósz Bernát, Budapest, V. ker., Rudolf-rakpart 8.sz. Telefon 14-38.