noto

„A Transport Hornisch 134/278 rövid története”

Király Iván honvéd tüzértiszt első világháborús hagyatéka – 5. rész A naplóíró tüzéregysége 1916. december 12-én délután fejezi be a berakodást Poginki községben és a transzport megindul ismeretlen úticélja felé. Bécsben válik világossá a számukra, hogy mi is lesz ez. Krajna területére lépve december 17-én érnek Sežanába, ahol kivagoníroznak. Az utazás alatt Király Iván összetűzésbe […]

Gyógyszerészek az Osztrák–Magyar Monarchia haderejében

A mostari, egykori cs. és kir. katonai temetőben még ma is fellelhető a brassói születésű Franz Glass vagy Glass Ferenc, a cs. és kir. mostari 26. helyőrségi kórház gyógyszertára egykori vezetője feleségének és gyermekének sírja. A gyógyszerész budapesti és bécsi helyőrségi szolgálatot követően került Hercegovina fővárosába, ahol az első világháború idején két magas katonai kitüntetésben […]

A San Martino melletti 2. védelmi vonal

A Doberdó-fennsík védelmében a terület északi részét uraló Monte San Michele a maga 275 méteres magaslataival kiemelt fontosságú volt. A második isonzói csata után a sziklás területen épített fővonal védői sikeresen ellenálltak az olasz támadásoknak. A déli irányba lejtő védelmi szakaszok viszont már abban a nagy, földes mélyedésben épültek meg, amelynek szegélyén az egykori sdraussinai […]

„A hatvanas család tagjának érzem magam”

A császári és királyi egri 60. gyalogezred hagyományainak ápolását szolgálták a Nagy Háború befejezése és a 60-as Bajtársi Szövetség megalakulása után rendezett ezrednapok, mai kifejezéssel veterántalálkozók. Ezeken a nagygyűléseken több száz vagy több ezer egykori katona jelent meg, ahol felelevenítették háborús élményeiket, amelyek fontos epizódjait képezték az ezred háborús történetének, mert a haditetteikről szóló könyv […]

Dr. Kemény Gyula ezredorvos naplója az olasz frontról – 26. rész Tolmein körül fékeveszetten tombol tovább a 3. isonzói csata. Hősök és antihősök küzdelmei és tragédiái sorakoznak elénk a mai részben is. 1915 októberének végén ezredorvosunk nagyváradi 37/IV-es zászlóalja mellett számtalan további alakulat vérzik el az összecsapásokban.   [1915. október] 26-án éjjel újra rettenetes dolgok […]

Arcok a Nagy Háborúból 3. Az 1-es honvéd huszárezredben szolgáló huszonnégy tiszt csoportképe 1915. augusztus 24-én, a bukovinai Pohorloutzon készült. A képen megörökített tisztek neveit A magyar huszár (1939) című kötet alapján sikerült pontosítani. A fotólapért köszönet Happ Róbertnek.   [1] Jeszenszky főh. adjutáns. [Jeszenszky Imre főhadnagy][2] Wanke 〃[Wanke Gusztáv tartalékos főhadnagy][3] Szaplonczay zls. [Szaplonczay […]

Dr. Kemény Gyula ezredorvos naplója az olasz frontról – 25. rész 1915 októberének végén Tolmein körül továbbra is dúl a véres 3. isonzói csata. Ezredorvosunk zászlóaljának beérkező menetszázadait egymás után vetik be a Vodil Vrh oldalában lévő állásokba betört olaszok ellen. A túlélésre kevés az esélyük…   Így megy ez egész nap. Közben nagy az […]

Az Esztergom közelében fekvő Kis Strázsa-hegy környéke napjainkban a Duna-Ipoly Nemzeti Park területe, kedvelt kirándulóhely. 1914-1918 között itt működött az Osztrák–Magyar Monarchia egyik legnagyobb hadifogolytábora.        Orosz hadifoglyok az Esztergom melletti Kenyérmezőn A világháború kezdetén a csődbe ment üveggyár épületeiből kialakított, 1000 fő befogadására képes gyakorlótáborban a frontra induló katonák kiképzése folyt. Mellettük kapott […]

Dr. Kemény Gyula ezredorvos naplója az olasz frontról – 24. rész Az 1915. október 18-án kezdődő 3. isonzói csata Tolmein környékén is véres összecsapásokat eredményez, amelyek ezredorvosunk zászlóalját is súlyosan érintik. A Vodil oldalában elveszett állást a 37-esek menetszázadának kell visszafoglalnia…   A Tolmein-Mrzli Vrh közötti nagy olasz támadások1915. október 20–31. Már [1915. október] 18-án […]

A háborús vereség miatt elmaradt budapesti olimpia

Az elmúlt napokban sportszeretők milliói figyelték a sportolók küzdelmeit a Londonban zajló XXX. nyári olimpián. 1914-ben Budapest nyerte el az 1920-as olimpia rendezési jogát, amit a háborúval együtt elveszített…   A magyarok mindig híresek voltak a sport szeretetéről, a nemes küzdelmekről és már 1895-ben megalakult a Magyar Olimpiai Bizottság (MOB). Magyarország az 1912-es stockholmi olimpián már […]

Dr. Kemény Gyula ezredorvos naplója az olasz frontról – 23. rész 1915. szeptember 29-én Doljénál elveszik az állás. A támadások és ellentámadások közben Pizle Péter közlegény tragédiája tárul elénk. Az Isonzó vészesen megárad, az emberek a vízben állnak. A doljei harcokról Kemény doktor barátja, Hary József is részletesen beszámolt a visszaemlékezésében. Ma, [1915. szeptember] 29-én, […]

Bauer Rudolf (1879-1932) Magyarország első atlétikai olimpiai bajnoka volt diszkoszvetésben. Akkor szokatlan, új dobótechnikája forradalmasította a sportágat. Olimpikonunk nem csak a nemzetközi sportversenyeken, hanem az első világháború harcterein is helyt állt. A róla szóló posztot Dinyés László írta. Bauer 21 évesen lett olimpiai bajnok. Ekkor legalább 5 éves sportpályafutás állt már mögötte. Ő is, mint […]

„Dolgozzatok! Dolgozzatok!”

Dr. Kemény Gyula ezredorvos naplója az olasz frontról – 22. rész Az 1915. szeptember végi szabadságolások doktorunkat áttekintésre késztetik. A veszteségek számba vétele után megismerhetjük a „kaderről” kialakult lesújtó véleményét is. A tolmeini híd felrobbantásának saját kudarca épp úgy derültségre fakasztja, ahogy az olaszok elfogott parancsa… A zászlóaljban megkezdődtek a szabadságolások. Első sorban azok mennek, […]