Montserrat

„A Transport Hornisch 134/278 rövid története”

Király Iván honvéd tüzértiszt első világháborús hagyatéka – 5. rész A naplóíró tüzéregysége 1916. december 12-én délután fejezi be a berakodást Poginki községben és a transzport megindul ismeretlen úticélja felé. Bécsben válik világossá a számukra, hogy mi is lesz ez. Krajna területére lépve december 17-én érnek Sežanába, ahol kivagoníroznak. Az utazás alatt Király Iván összetűzésbe […]

Gyógyszerészek az Osztrák–Magyar Monarchia haderejében

A mostari, egykori cs. és kir. katonai temetőben még ma is fellelhető a brassói születésű Franz Glass vagy Glass Ferenc, a cs. és kir. mostari 26. helyőrségi kórház gyógyszertára egykori vezetője feleségének és gyermekének sírja. A gyógyszerész budapesti és bécsi helyőrségi szolgálatot követően került Hercegovina fővárosába, ahol az első világháború idején két magas katonai kitüntetésben […]

A San Martino melletti 2. védelmi vonal

A Doberdó-fennsík védelmében a terület északi részét uraló Monte San Michele a maga 275 méteres magaslataival kiemelt fontosságú volt. A második isonzói csata után a sziklás területen épített fővonal védői sikeresen ellenálltak az olasz támadásoknak. A déli irányba lejtő védelmi szakaszok viszont már abban a nagy, földes mélyedésben épültek meg, amelynek szegélyén az egykori sdraussinai […]

Bauer Rudolf (1879-1932) Magyarország első atlétikai olimpiai bajnoka volt diszkoszvetésben. Akkor szokatlan, új dobótechnikája forradalmasította a sportágat. Olimpikonunk nem csak a nemzetközi sportversenyeken, hanem az első világháború harcterein is helyt állt. A róla szóló posztot Dinyés László írta. Bauer 21 évesen lett olimpiai bajnok. Ekkor legalább 5 éves sportpályafutás állt már mögötte. Ő is, mint […]

„Dolgozzatok! Dolgozzatok!”

Dr. Kemény Gyula ezredorvos naplója az olasz frontról – 22. rész Az 1915. szeptember végi szabadságolások doktorunkat áttekintésre késztetik. A veszteségek számba vétele után megismerhetjük a „kaderről” kialakult lesújtó véleményét is. A tolmeini híd felrobbantásának saját kudarca épp úgy derültségre fakasztja, ahogy az olaszok elfogott parancsa… A zászlóaljban megkezdődtek a szabadságolások. Első sorban azok mennek, […]

Nagyon hosszú azoknak az eredményes sportolóknak a névsora, akik az első világháború idején a harctereken küzdöttek. Többen közülük hősi halált haltak. A fronton harcolt néhány olimpikon is, például a szegedi születésű kiváló atléta, dr. Gönczy Lajos. Gönczy (Grön) Lajos 1881. február 24-én született Szegeden. Az elemit a belvárosi iskolában végezte, majd következett a piarista gimnázium. […]

„fogoly és őr boldogan ismertek egymásra”

Dr. Kemény Gyula ezredorvos naplója az olasz frontról – 21. rész Egy hajnali támadás története, az álmukban elfogott olaszok, s az egymásra ismerő cigány baka és olasz hadifogoly esete. Néhány érdekes epizód a mai részből. Kemény doktor zászlóalja 1915 szeptemberének közepén Tolmeinben pihen, de az életük ekkor sem egyhangú… Schmued őrnagyunk elment a zászlóaljtól. Jelenleg […]

Az egykori Csongrád és Torontál vármegye sok fia alussza ma is örök álmát a felvidéki Tizsény katonatemetőjében. 1914 szeptemberének végén súlyos kolerajárvány tört ki a Kárpátok mögé időlegesen visszavonuló osztrák–magyar hadseregben. A szegedi 46-osok sorait is alaposan megtépázta a megbetegedés. Tizsény faluban fertőzőtábort állított fel az ezred, kolerában elhunyt hősi halottait pedig a község polgári […]

Dr. Kemény Gyula ezredorvos naplója az olasz frontról – 20. rész A zászlóalj 1915 augusztusának végén újra Doljénál kerül állásba. Ma olvashatunk a szegedi 46-osok vállalkozása során egymást súlyosan megsebesítő, s később a hordágyon egymás mellett fekvő magyar káplár és olasz alpini esetéről, valamint a hősi halált szenvedő nádudvari Jakab Andrásról, akinek a notesze orvosunkat […]

„Mit gondolhattak az olaszok rólunk?”

Dr. Kemény Gyula ezredorvos naplója az olasz frontról – 19. rész A halott testvérét váltó baka, az elesett olasz alezredes körgallérjából készült nadrág és a temetetlen hullák bűze miatti olasz parlamenter esete. Néhány kiragadott epizód doktorunk 1915 augusztusának végén a selói állásban írt feljegyzéseiből.    Nézem bakáinkat itt a seloi veszélyes állásban. Kettő hasal egy-egy […]

Ismét egy csoportkép a frontról. Amikor először kézbe vettem, nem is gondoltam, hogy mennyi információ kiderülhet róla. Pedig csak épp egy kicsit keresgéltem…    Az alábbi fotólapot Cservenka Károly, a 24. vadászzászlóalj oberjägere küldte haza az olasz frontról, 1915 novemberében. Sajnos nem derül ki, hogy a kép kiket örökített meg, azt sem tudni melyikük lehet […]

„Már orvos, markotányos, szakács vagyok”

Dr. Kemény Gyula ezredorvos naplója az olasz frontról – 18. rész Bátor és nyughatatlan orvosunk 1915 augusztusában a selói állásperiódusban is folyton a bakák között kúszik-mászik, s a sajátja mellett épp azt a szerepet játssza el, amit a pillanatnyi harci helyzet megkövetel… Rettenthetetlen emberekből van még egy pár a környezetében, akik közül néhányat a mai […]

Legfrissebb hozzászólások

A kapucinus kripta, a Habsburg-család temetkezési helye Bécsben

@BartókBéla: Szerencsére ők csak rövidebb időszakra, s nem lettek koronás (vagy kalapos) magyar királyok is. :)

A kapucinus kripta, a Habsburg-család temetkezési helye Bécsben

Köszönjük a beszámolót, valóban a magyar történelem kitörölhetetlen részei lettek mint pl. az Oszmánok...
Mária Ludovika Beatrix császárné szarkofágjára szoktak virágot vinni a magyarországi tisztjelöltek?

Király Iván, a tudós tanár

Nagyszüleinknek minden elismerés! ???Szép, tartalmas életút, és megérdemelt jutalom a sorstól az utolsó olasz utazás... ?Meghatódtam, gratulálok Árpád!

„A magyar szellem és a magyar virtus mindvégig legfőbb jellemvonásunk maradt”

Nagyon érdekes sorozat volt. Köszönöm a megosztását.

Térkép