Montserrat

„A Transport Hornisch 134/278 rövid története”

Király Iván honvéd tüzértiszt első világháborús hagyatéka – 5. rész A naplóíró tüzéregysége 1916. december 12-én délután fejezi be a berakodást Poginki községben és a transzport megindul ismeretlen úticélja felé. Bécsben válik világossá a számukra, hogy mi is lesz ez. Krajna területére lépve december 17-én érnek Sežanába, ahol kivagoníroznak. Az utazás alatt Király Iván összetűzésbe […]

Gyógyszerészek az Osztrák–Magyar Monarchia haderejében

A mostari, egykori cs. és kir. katonai temetőben még ma is fellelhető a brassói születésű Franz Glass vagy Glass Ferenc, a cs. és kir. mostari 26. helyőrségi kórház gyógyszertára egykori vezetője feleségének és gyermekének sírja. A gyógyszerész budapesti és bécsi helyőrségi szolgálatot követően került Hercegovina fővárosába, ahol az első világháború idején két magas katonai kitüntetésben […]

A San Martino melletti 2. védelmi vonal

A Doberdó-fennsík védelmében a terület északi részét uraló Monte San Michele a maga 275 méteres magaslataival kiemelt fontosságú volt. A második isonzói csata után a sziklás területen épített fővonal védői sikeresen ellenálltak az olasz támadásoknak. A déli irányba lejtő védelmi szakaszok viszont már abban a nagy, földes mélyedésben épültek meg, amelynek szegélyén az egykori sdraussinai […]

Keczeli Mészáros Gábor története Az első világháború során a harctérre vonuló tisztek, katonák – sorsuk bizonytalansága miatt – gyakran végrendeletet készítettek, amelyben vagyonukról rendelkeztek haláluk esetére. 1915-ben Keczeli Mészáros Gábor tartalékos főhadnagy is így cselekedett…   A Keczeli Mészáros családnak Zenta város kiterjedt határában feküdtek a birtokai, amelyen a 2850-es összeírású számú tanya is állt. […]

Dr. Kemény Gyula ezredorvos naplója az olasz frontról – 36. rész 1916 májusának végén doktorunk szabadságra megy, de előtte számba veszi a zászlóalja olasz fronton addig elszenvedett veszteségét. Szabadsága végeztével június 14-én a Belgrádban állomásozó kádernél tesz látogatást, amelynek során érzékletes leírást kapunk a városban és a megszállt területen, valamint a pótkeretnél uralkodó viszonyokról egyaránt. […]

Juhász Balázs új kötetéről Idén ősszel jelent meg blogunk állandó szerzője, s alapítványunk lelkes segítője, Juhász Balázs Hadifoglyok, dezertőrök. Magyar katonák az olasz hátországban 1915–1920 című új kötete a Zrínyi Kiadó gondozásában. 2022. november 15-én az ELTE BTK Történeti Intézet Szekfű Gyula Könyvtárában volt a könyv bemutatója. A kötetet Pollmann Ferenc méltatta, aki az elhangzott […]

Dr. Kemény Gyula ezredorvos naplója az olasz frontról – 35. rész 1916 májusában doktorunk segélyhelyét a Tolmein melletti Schlossberg magaslat oldalában rendezik be, ahol a mindkét oldali tüzérség zenebonáját, s az olaszok rendszeres belövéseit élvezve, „kéjes dolog a kitartás” jelszóval viselik a sorsukat, s türelmetlenül várják a Tirolból indult osztrák–magyar offenzíváról érkező híreket…   1916. […]

A háború során lehetőség volt arra, hogy a hozzátartozók – az erre vonatkozó előírások szigorú betartásával – az elesett/elhunyt katonák földi maradványait hazaszállíttassák és hazai földben helyezzék őket örök nyugalomra. Az Isonzó mellől két bácskai születésű 86-os ezredbeli hősi halott, Rind Antal és Sáfrán András is így térhetett haza.   Az olasz hadvezetés 1915. október […]

Dr. Kemény Gyula ezredorvos naplója az olasz frontról – 34. rész 1916 áprilisában a tiroli offenzívát várják Tolmeinnél is. Az isonzói hídfőnél harcoló osztrák–magyar alakulatoknak kisebb-nagyobb vállalkozásokat kell végrehajtani az olaszok nyugtalanítására. Doktorunk beszámol ezekről a változó eredménnyel járó akciókról.   [1916.] Április eleje van, ország-világ beszéli már hetek óta, hogy április elején kezdődik az […]

Dr. Kemény Gyula ezredorvos naplója az olasz frontról – 33. rész 1916 márciusában járunk, Tolmein környékén folyton szakad az eső. A nyugalmasabb időszakban mindkét fél offenzívát vár. Kölcsönösek a szökések, amelynek apropóján a doktorunk megörökíti a cs. és kir. 10. hadsereg cseh dezertálási propagandával kapcsolatban kiadott parancsát. Részletesen leírja azt is, hogyan készült az eddigi, […]

1916. szeptember 9. és 16. között Maderspach Viktor vadászkülönítménye sikeres portyát hajtott végre a Retyezát hegységben az egykori román határon. A könyvében részletesen megörökített különleges vállalkozás során vívott összecsapás helyszínének az azonosítása volt az egyik célunk, amikor idén nyáron a helyszínt felkerestük. Emellett a hadirégészet módszerét alkalmazva, hadtörténelmi terepelemzéssel igyekeztünk hitelesíteni Maderspach leírását.     […]

Dr. Kemény Gyula ezredorvos naplója az olasz frontról – 32. rész 1916 februárjában doktorunk zászlóalja újra a doljei állásokba kerül. A Tolmein melletti, az ezredorvosunk által „rettenetes és hírhedt” területként leírt védelmi szakasznál is van azonban borzalmasabb. Délebbre, a Selónál lévő állásaikat maguk az olaszok ürítik ki február 2-án, mert az már közegészségügyileg jelent rájuk […]

Bár a háború kitörésekor a 30,5 cm-es 11 M. mozsár volt az osztrák–magyar haderő egyik legmodernebb lövege, a háború során azért fény derült hiányosságokra is. Ezeket orvosolandó, 1916-ban a „30 és feles” modernizálását határozták el. Ez valójában két párhuzamos fejlesztést takart, az egyikben a meglévő lövegeket modernizálták a lehetőségekhez képest (ezek kapták a 11/16 M. […]