open

„A Transport Hornisch 134/278 rövid története”

Király Iván honvéd tüzértiszt első világháborús hagyatéka – 5. rész A naplóíró tüzéregysége 1916. december 12-én délután fejezi be a berakodást Poginki községben és a transzport megindul ismeretlen úticélja felé. Bécsben válik világossá a számukra, hogy mi is lesz ez. Krajna területére lépve december 17-én érnek Sežanába, ahol kivagoníroznak. Az utazás alatt Király Iván összetűzésbe […]

Gyógyszerészek az Osztrák–Magyar Monarchia haderejében

A mostari, egykori cs. és kir. katonai temetőben még ma is fellelhető a brassói születésű Franz Glass vagy Glass Ferenc, a cs. és kir. mostari 26. helyőrségi kórház gyógyszertára egykori vezetője feleségének és gyermekének sírja. A gyógyszerész budapesti és bécsi helyőrségi szolgálatot követően került Hercegovina fővárosába, ahol az első világháború idején két magas katonai kitüntetésben […]

A San Martino melletti 2. védelmi vonal

A Doberdó-fennsík védelmében a terület északi részét uraló Monte San Michele a maga 275 méteres magaslataival kiemelt fontosságú volt. A második isonzói csata után a sziklás területen épített fővonal védői sikeresen ellenálltak az olasz támadásoknak. A déli irányba lejtő védelmi szakaszok viszont már abban a nagy, földes mélyedésben épültek meg, amelynek szegélyén az egykori sdraussinai […]

„Itt jön a macska!”

Egy pusztító harceszközről A középkorban a fekete macska látványa, de még az említése is félelmet ébresztett. Szerencsétlen négylábúak olykor máglyán végezték, IX. Gergely pápa 1233-ban kelt bullájában azt a személyt is máglyára küldte, aki fedelet adott az ilyen állatok számára. A Nagy Háború időszakában az olasz fronton szintén a „macska”, de nem a középkor rettegett […]

Bevonultunk…

Borbély Kálmán tüzér főhadnagy hadiútja – 4. rész Bevonulás Komáromba, a III-as erődbe 1914. szeptember 28-án győri társaimmal vonattal indultunk Komáromba, a III-as erődbe. Ez ma nem tartozik Magyarországhoz. Itt volt a 28-as tábori tüzérek tanyája. Jelentkeztünk az ütegirodán, ahol már ott volt minden iratunk. Megtörtént a felvételünk, és elküldtek bennünket a Magazinba, hogy beöltözzünk. […]

„Kimegyünk a Doberdóra! Jöttök ti is?”

Adonyiak kegyeleti utazása a Doberdó-fennsíkon – 1. rész 1932. december 4-én ünnepségre gyülekezett a Fejér megyei Adony község lakossága. A Nagy Háborúban hősi halált halt adonyi katonák emlékére állított szobor, Hybl József szobrászművész alkotásának avatására készültek. Az ünnepségen részt vett József főherceg, tábornagy is, aki egykor a székesfehérvári magyar királyi 17. honvéd gyalogezred hadtestparancsnoka volt […]

Emlékül Maczusnak…

Varga Antal egyéves önkéntes őrvezető fényképes levelezőlapja A XX. század fordulóján virágkorát élő képeslapkiadás, valamint az ekkortájt népszerűvé és tömegessé váló amatőrfotózás rendkívül gazdag korabeli fényképanyagot hagyott ránk. Divat volt üdvözlőlapot küldeni, levelet írni, és fényképezkedni, sőt, saját fotókat képeslapméretben kidolgoztatni, s postán elküldeni. Nem csoda, hogy az egyéni sorsokat örök életre meghatározó, különleges élethelyzeteket […]

„Már mennek, egyre mennek a katonák…”

A Nagy Háború kezdete – ahogy Molnár Ferenc megörökítette „Valakinek a töredékes feljegyzései, aki az írott betű háborús szerepei közül azt választotta, hogy a magyar katona emberi dicsőségének történetéhez anyagot segítsen összehordani, négy ország földjéről és földje alól”- írja Molnár Ferenc (1878-1952) a haditudósításaiból kiadott kötetének előszavában. A korszak egyik legismertebb írója, drámaírója, publicistája, a […]

Hát elkezdődött…

Borbély Kálmán tüzér főhadnagy hadiútja – 3. rész A háború kitörése és a sorozás A magnetofon orsója pörgött, s a szalagon egyre szaporodott Borbély Kálmán tüzér főhadnagy életének története. Eljutottunk a végzetes 1914-es esztendőhöz, amelyről Kálmán bácsi a következőket mesélte. (Szavait nem szószerint, hanem az elhangzottak tartalmi kivonataként adjuk közre.)  Hogy milyen volt az 1914-es […]

Filiis optimis – patria grata

A székesfehérvári-nagyváradi közös csoport doberdói utazása 2010. augusztus 1-jén ért véget. A csoport székesfehérvári tagjai részére a hazautazás napjára tartogattunk egy különleges helyszínt és egy fehérvári katonáról szóló történetet. A hazautat a Comeni-fennsíkon keresztül terveztük, ahol útközben felkerestük még Stanjelt, az egykor San Danielként ismert szlovén városkát. A fennsíkot átszelő kelet-nyugati irányú – a korabeli […]

Azt izente Ferenc Jóska…

A nagy háború folklórkincsének egyik legszebb örökségét jelentik a különféle katonadalok. Zenével és énekkel kísérték a háború kitörésének hírére fellelkesült önkéntesek toborzó meneteit, lelkesítő dalokat énekeltek a katonavonatokon, aztán megénekelték a kaszárnyaélet eseményeit, később pedig a lövészárkok mindennapjainak keserűségét is. Ennek megfelelően sokféle katonadal létezik a kollektíven énekelt nótáktól az egyéni keservesekig, propagandisztikus műdaloktól az […]

Kőbe vésett történelem…

Doberdói tartózkodásaink során olasz barátunk, Eduardo gyakran kérdezte, hogy mikor lenne pár percünk, mert mutatna számunkra valami érdekeset. A július végi legutolsó utazásunk során adódott néhány óra szabadidőnk, s végre rábólinthattunk Eduardo ajánlatára. Az általunk is jól ismert műúton haladtunk San Martino del Carso felől Visintini irányába, amikor olasz kutatótársunk hirtelen leparkolt az út mellé. […]

„Gondolja, hogy még más merénylet is készül ellenem?”

A szarajevói merénylet – 2. rész A sikertelen bombamerénylet után feldúlt állapotban a városházára érkező trónörököst Szarajevó polgármestere várta, és nyomban üdvözlő beszédbe fogott, Ferenc Ferdinánd azonban ezekkel a szavakkal szakította félbe: „Szarajevóba jövök barátként és valaki bombát dob rám, ez felháborító…” A megszeppent, hajlott korú városvezető röviden befejezte akadozó üdvözlőbeszédét, majd Ferenc Ferdinánd válasza […]