Érdeklődéssel olvastam Magyarosi Sándor: Egy első világháborús katonatemető hányattatott utóélete címmel megjelent dolgozatát. Nem vitatom a szerző feltevését, miszerint ő a konfliktus egyik legfontosabb kérdésének véli, „hogy valóban temettek-e el román katonákat a temetőben, és ha igen, hányat”, bár én a román fél közleményeiben ezt „a konfliktust” nem találom. A hivatkozott, 1920-as évek végén keletkezett […]
Hegedős Károly harctéri emlékei – 37. rész Hol van már 1918 nyarán Hegedős Károly, az ambiciózus önkéntes és pedáns kadét? Tiszttársaival együtt már nagyon megunták a háborút és megszokták a „lebzselést és a semmittevést.” Az egyre hanyagabbul működő lugosi pótütegnél Károly olyan hibát vét, ami korábban elképzelhetetlen lett volna: a napi parancsot el sem olvasva […]
A háború alatt Pestszentlőrincet szinte elárasztották a katonák. Kiképzésre érkezett újoncok, a főváros védelmét biztosító tüzérek, szabadságolt katonák, gyakorlatozó polgárőrök és a hadiüzemek védelmére rendelt őrség színes forgataga volt jelen a községben. A település kifejezetten alkalmas volt a kiképzésre, ugyanis közel volt a fővároshoz, változatos terepviszonyokkal rendelkezett, s nem utolsósorban a lőgyakorlatokhoz kiváló lehetőséget nyújtott […]
Hegedős Károly harctéri emlékei – 36. rész A hátországba visszakerült hadnagy újra élvezi a könnyebb életet, de egyre többször tapasztalja az ellátási nehézségeket. A lugosi pótütegnél zajló szolgálat jobbára lógásból áll, így Károly örömmel értesül a rendeletről: a fronton legalább egy évet szolgált diákok tanulmányaik folytatásához szabadságot kérhetnek. A műegyetemi hallgató így átkéri magát Budapestre, […]
A szegedi Betegnyugvó Állomás munkája a Nagy Háború éveiben „Alig hangzott el a veszélybe jutott Haza első hívó szózata, a Magyar Szent Korona Országainak Vörös Kereszt Egyesületének Szeged városi választmánya azonnal megtette a lépéseket a »Szeged« pályaudvaron felállítandó Betegnyugvó Állomás létesítése érdekében” – írta az indulás körülményeiről első jelentésében az intézmény vezetősége. 1914. augusztus 4-én […]
Hegedős Károly harctéri emlékei – 35. rész A kórházba utalt hadnagynak elsősorban a foga fáj, de az orvosok a szívét sem találják egészségesnek. A sebesültek miatt egyre zsúfoltabb haidenschafti kórházból Marburgba küldik, ahol a korábbi szakszerűtlen kezelés miatt a foga újra fájni kezd. A kórházban lógós tisztekkel is találkozik…Károlyt a kimerültség és a szívgyöngeség miatt […]
A Pest megyei Sülysápon, az úgynevezett sülyi temetőben, ha felsétálunk a település fölé magasodó temetődombra, egy magányosan álló, szerény kivitelezésű emlékműre bukkanunk. A 25 éve emelt, mára kissé megkopott, de egykor vakítóan fehér, három lépcsőfokon nyugvó, sírkőszerűen kialakított emlékmű előoldalán fekete gránitból készült, öt fémrozettával rögzített feliratos kőlap található, amire magyar és olasz nyelven is […]
Hegedős Károly harctéri emlékei – 34. rész A hadnagy az új üteg tisztikaránál nem érzi magát annyira otthonosan mint áthelyezése előtt, holott mint kiderült, a parancsnokhoz rokoni szálak is fűzik. Örömmel fogadja vezénylését egy gázkiképzésre Druszkopolba, ahol azonban sok újat nem tudnak mondani az olasz frontot már megjárt tiszteknek. A magyar katonáknak vitézkedésre egyelőre csak […]
italiano A Doberdó-fennsík kulcspontján, a Monte San Michelén található állásokhoz legközelebb, a hegy keleti tövében fekszik egy kis falu, Cotiči, ahol nagyobb alkalmas földterület kínálkozott a karszt szikláiba vágott első vonalakban elesett katonák eltemetésére. A magaslat 1915 júliusa és 1916 augusztusa közötti védelmében kiemelkedő szerepe volt Budapest házi ezredének, a m. kir. budapesti 1. honvéd […]
magyar Vicino al punto chiave di Doberdò, vicino alle postazioni del Monte San Michele, a est dalle pendici del monte si trova il piccolo villaggio di Cotiči, dove si presentava un grande appezzamento di terreno adatto alla sepoltura dei soldati morti nelle prime linee scavate nelle rocce carsiche. Tra il luglio 1915 e l’agosto 1916 […]