A Nagy Háború írásban és képben

László József emlékirata az akmolinszki hadifogságból – 22. Egy-egy fogoly szabályszegése, netán szökése sokszor valamennyi sorstárs szabadságára kihatással volt. Így Akmolinszkban is szigorodnak a kijárási feltételek, az asszonyok társaságát pedig kerülni kell. Kisebb botrányt okoz a foglyok által indított „Kirgiz Híradó” című folyóirat felfedezése a táborparancsnokság által. Mivel a harctéri hírekhez kizárólag orosz, elfogulatlannak nem […]

Képek az asztalfiókból 8. Asztalfiókunkból ezúttal Tóth János egyedül és családjával együtt készült fotói kerültek a kezünkbe. Sapkajelvénye és derékszíja alapján egy huszárral vagy lovas tüzérrel van dolgunk. A képeken a hátlap felirata szerint egy bizonyos Tóth János látható egyedül, illetve a családjával, de ennél több információ sajnos nem derül ki róla. A családi képeken […]

A görzi hídfő története – 2/2. rész A fent idézett mondat a görzi hídfő ellen támadásra készülő VI. hadtest számára az olasz 3. hadsereg parancsnoksága által 1916. július 31-én kiadott utasításban szerepelt mint az offenzíva célja. Az olasz vezérkar 1915 májusától nagy erőket mozgósított a „küszöb” átlépésére. A folyamatos támadások nagy veszteségeket okoztak a hídfő […]

László József emlékirata az akmolinszki hadifogságból – 21. A visszaemlékezés következő fejezetében megismerhetjük, mivel töltötték a fogoly tisztek napjaikat: sétáltak a városban, beszélgettek, sakkoztak, nyelveket tanultak. Az összezártság azonban elkerülhetetlenül együtt járt konfliktusok kialakulásával. Különösen nagy vihart kavart a „kadettügy”, amikor is egyes tisztek megtagadták, hogy fizetésükből segítsék a rosszabb ellátásban részesülő hadapródokat – mélységes […]

Képek az asztalfiókból 7. Sorozatunk újabb fotóján egy osztrák tartalékos árkász tisztjelölt, Eduard Karger látható. Az 1915 őszén a Duna melletti Kremsbe küldött fotólapon még békebeli kimenőt visel. A képen Eduard Karger, a 2/5. árkászszázad tartalékos hadapródjelöltje látható. A képeslapot ő adta fel 1915. november 20-án tábori postával Ernst Niederhäusernek, Krems an der Donauba. A […]

A görzi hídfő története – 2/1. rész 1915 tavaszán az osztrák–magyar hadvezetőség – ahogy ez a Sághy Elemér tartalékos főhadnagy háború utáni írásából vett fenti idézetből is kitűnik – nagy szerepet szánt az Isonzó mentén létesített hídfőnek, amely végül több mint egy éven át állta a folyamatos tüzérségi és létszámbeli fölényben levő olasz csapatok támadásait. […]

László József emlékirata az akmolinszki hadifogságból – 20. Az akmolinszki parancsnok számtalan rendelettel és tiltással keseríti meg a foglyok életét. Így a tiszteket választás elé állítja: vagy levágják gallérjukról rangjelző csillagjaikat, vagy nem mehetnek többé a városba. A találékony érintettek azonban ötletes megoldást találnak: a csillagokat gallérvédő alá rejtik. A lakossággal való érintkezéshez, elsősorban a […]

Képek az asztalfiókból 6. Bere Zsigmond 1916 decemberében újévi üdvözletként küldte a testvérének Szegedre a mai fotólapunkat, aminek az érdekessége, hogy a képen látható tárgyak és a katona ruházata, felszerelése teljesen megegyezik egy másik fotón láthatóval. Vajon véletlen, vagy tudatos a teljes egyezőség? Mai fotónkon a közös hadsereg gyalogságának egy rendfokozat nélküli katonája látható. Bár […]

A 8a kaverna története a Monte San Michelén Kutatásainknak is köszönhetően ma már egyre többen keresik fel a Doberdó-fennsíkot. Az egykori súlyos harcok központját, a Monte San Michele területét körbejárva több helyen látni sötéten tátongó, félig betemetődött, beomlott kavernabejáratot. Valamikor igen sok munkát követelt a megépítésük, és nagyon fontos volt a feladatuk, hiszen az élőerőt […]

László József emlékirata az akmolinszki hadifogságból – 19. Következő nap foglyaink nagybevásárlásra indulnak az akmolinszki bazárokba. Az egyik legfontosabb célkitűzés egy szalmazsák beszerzése, hogy némileg elviselhetőbbé tegye az alvás óráit. Ebben végül egy helyi német család van segítségükre, amely még meg is vendégeli őket; igaz, nem túl ízletes kosztjuk elfogyasztása nehéz helyzet elé állítja visszaemlékezőnket […]