roboto

„A Transport Hornisch 134/278 rövid története”

Király Iván honvéd tüzértiszt első világháborús hagyatéka – 5. rész A naplóíró tüzéregysége 1916. december 12-én délután fejezi be a berakodást Poginki községben és a transzport megindul ismeretlen úticélja felé. Bécsben válik világossá a számukra, hogy mi is lesz ez. Krajna területére lépve december 17-én érnek Sežanába, ahol kivagoníroznak. Az utazás alatt Király Iván összetűzésbe […]

Gyógyszerészek az Osztrák–Magyar Monarchia haderejében

A mostari, egykori cs. és kir. katonai temetőben még ma is fellelhető a brassói születésű Franz Glass vagy Glass Ferenc, a cs. és kir. mostari 26. helyőrségi kórház gyógyszertára egykori vezetője feleségének és gyermekének sírja. A gyógyszerész budapesti és bécsi helyőrségi szolgálatot követően került Hercegovina fővárosába, ahol az első világháború idején két magas katonai kitüntetésben […]

A San Martino melletti 2. védelmi vonal

A Doberdó-fennsík védelmében a terület északi részét uraló Monte San Michele a maga 275 méteres magaslataival kiemelt fontosságú volt. A második isonzói csata után a sziklás területen épített fővonal védői sikeresen ellenálltak az olasz támadásoknak. A déli irányba lejtő védelmi szakaszok viszont már abban a nagy, földes mélyedésben épültek meg, amelynek szegélyén az egykori sdraussinai […]

A háborúban és a hadifogságban szenvedő vallásos katonák milliói mormoltak imát Szűz Máriához. Írásomban a hadifogságban gyötrődő Csirmaz István  imáiból válogattam. Ha „A Magyarok Nagyasszonya” kifejezést hallom, mindig a Benczúr-féle oltárkép jelenik meg szemem előtt. A legenda szerint István király 1038. augusztus 15-én (Nagyboldogasszony napján) a halálos ágyán felajánlotta Szűz Máriának Magyarországot. Innen indul a […]

László József emlékirata az akmolinszki hadifogságból – 11. A steppei utazás második napján visszaemlékezőnk új útitársat és járművet kap: kétkerekű kazah taligán folytatja útját. Komoly kihívásnak bizonyul rajta úgy elhelyezkedni társával, hogy az ki ne billenjen egyensúlyából. A kellemetlenül rázós úton ráadásul a hátzsákjában kiömlik a sósborszesz és a vizes kulacs, használhatatlanná téve holmijainak jó […]

László József emlékirata az akmolinszki hadifogságból – 10. Kicsi, kényelmetlen lovas szekereken indul útnak a „fogolykaraván” Petropavlovszkból a végtelennek tűnő kazah steppén keresztül Ázsia belseje felé. Itt már tevekaravánnal is találkoznak, de tanúi lesznek annak is, hogyan viszonyulnak az orosz katonák a kazah bennszülöttekhez. Éjjelre egy szegényes kis faluban szállnak meg, ahol hálóhelyüket nem kevés […]

Az első világháború négy éve folyamán a küzdelem változó hevességgel tombolt. A harcoknak voltak nyugodtabb időszakai is, amikor az adott szakaszon egyik fél sem erőltette a támadást. Nagy ritkán, különleges alkalmakkor előfordult, hogy mindkét fél teljesen beszüntette a harci tevékenységet, nem hivatalos tűzszünet jött létre. Egy ilyen alkalom volt 1916 húsvét vasárnapja is a 306. […]

Ünnepek idején különösen fájdalmas messze lenni szeretteinktől. Amikor egy katona levelet ír haza, írás közben gondolatban újra otthon van, még akkor is, ha közben átvonuló repülő, esetleg ágyúdörgés van körülötte. Az itt következő rajzos tábori lapok is erről tanúskodnak. 1915.III.25. Feladó: Varga Endre e. ön. tizedes 30. honv. gy.ezred 10. század Tábori posta 354 Címzett: […]

László József emlékirata az akmolinszki hadifogságból – 9. Hadifoglyainknak petropavlovszki ott-tartózkodásuk alatt arra is lehetőségük nyílik, hogy alaposan megfigyeljék az ortodox istentiszteletek sajátosságait. Hamarosan kiderül, hogy másnap folytatni fogják útjukat, de immáron nem vonaton, hanem lovas szekereken. Utolsó nap így mindenki ellátja magát meleg ruházattal és élelemmel, mert tudják, hogy az eddigieknél is viszontagságosabb utazás […]

Szepesházy Bertalan tüzér főhadnagyra emlékezve Szepesházy Imre olvasónk felvidéki katonacsalád leszármazottja. Szerkesztőségünk részére küldött írásában néhány korabeli fotó és a nagymamája naplójából vett részlet segítségével a nagyapja, felsővízközi Szepesházy Bertalan tüzér főhadnagy Nagy Háborúban való részvételére emlékezik. Nagyapám, felsővízközi Szepesházy Bertalan régi szepesi, cipszer katonacsalád leszármazottja, amely a német után megkapja a magyar nemesi címet […]

László József emlékirata az akmolinszki hadifogságból – 8. Fogolycsoportunk igyekszik kihasználni a Petropavlovszkban töltött néhány napot. Felfedezik maguknak a várost, amely különös egyvelege keletnek és nyugatnak: egzotikus öltözetű kazahok és tatárok bazárjai között európai jellegű, nagy áruház vár arra, hogy a fogoly tisztek elköltsék rubeljeiket. László József első útja azonban inkább a borbélyhoz, majd a […]

László József emlékirata az akmolinszki hadifogságból – 7. Cseljabinszkot elhagyva a kazah steppék felé folytatódik hadifogoly krónikásunk vonatútja, egészen Petropavlovszkig. Itt végre leszállhatnak a vonatról hosszabb időre; hogy mikor és merre folytatódik útjuk, nem tudják, még az a hír is fölröppen, hogy Szibéria helyett a mesés turkesztáni Buhara lesz a végállomás. Hadifoglyaink elfoglalják nem túl […]

Az 1914. december 11-én vívott limanovai csata már a Nagy Háború alatt eposz lett, és lassan beépült a nemzeti emlékezetbe. Ezt szolgálta az oktatás is, amely a hadviselő állam szolgálatában állt. A csurgói tanítóképző intézet egyik óratervén keresztül jól láthatjuk, milyen volt több mint három év után a győzelem emlékének őrzése és milyen célokat szolgált […]

Legfrissebb hozzászólások

A kapucinus kripta, a Habsburg-család temetkezési helye Bécsben

@BartókBéla: Szerencsére ők csak rövidebb időszakra, s nem lettek koronás (vagy kalapos) magyar királyok is. :)

A kapucinus kripta, a Habsburg-család temetkezési helye Bécsben

Köszönjük a beszámolót, valóban a magyar történelem kitörölhetetlen részei lettek mint pl. az Oszmánok...
Mária Ludovika Beatrix császárné szarkofágjára szoktak virágot vinni a magyarországi tisztjelöltek?

Király Iván, a tudós tanár

Nagyszüleinknek minden elismerés! ???Szép, tartalmas életút, és megérdemelt jutalom a sorstól az utolsó olasz utazás... ?Meghatódtam, gratulálok Árpád!

„A magyar szellem és a magyar virtus mindvégig legfőbb jellemvonásunk maradt”

Nagyon érdekes sorozat volt. Köszönöm a megosztását.

Térkép