A Nagy Háború írásban és képben

Kókay László szegedi önkéntes doberdói naplója – 3. rész A segeti tábori élet könnyű napjai gyorsan elszállnak. Négynapi pihenő után, 1916. április 4-én már hadosztálytartalékba rendelik előre hősünk zászlóalját. Nappal a kavernákban pihennek, éjjelente pedig dolgoznak. Önkéntesünknek a fényszórók kévéjében való gyönyörködés mellett arra is ügyelni kell, hogy a bakák a sötétben meg ne lógjanak… […]

Az 1900-as évek elején éltek még egykori negyvennyolcas honvédek, akiket nagy tisztelet övezett. Ki családja körében, ki egyedül, ki az Országos Honvéd Menházban töltötte öregsége napjait. Unokáik, dédunokáik, akik öregapjuk szabadságharcos történetein nőttek fel, 1914-ben már egy egész másfajta háborúba mentek – és nem Kossuth „izenetére”, hanem a Ferenc Jóskáéra.    Egykori nagykun honvéd mellett […]

Dr. Lepold Antal beszámolója az 1914-es pápaválasztásról Bologna érseke írta a fenti sorokat testvérének, amikor 1914 augusztusában X. Pius temetésére és a konklávéra Vatikánba utazott. Alig egy hónap múlva, a fent idézett mondat szerzőjét Giacomo Della Chiesát pápának választotta a bíborosok testülete. Ezt követően XV. Benedek néven vezette a római katolikus egyházat az első világháború […]

Kókay László szegedi önkéntes doberdói naplója – 2. rész 1916. március 31-én a szegedi 46-osokat leváltják a San Martinónál lévő állásokban. Hősünk százada után indul, miután átadta saját védelmi szakaszát. A doberdói éjszakában különös szekérutazásnak lehetünk tanúi, ami nem nélkülözi a sajátos fronthumort… Másnap a segeti táborban zajló élettel ismerkedhetünk.   A másik 3 sarzsi […]

Arcok a Nagy Háborúból 10. A fotó hátoldala szerint ezt a hetyke bajszú tüzér őrmestert, azaz tűzmestert Józsa Gyulának hívták, a felvétel pedig valahol Oroszországban készült, 1915. december 19-én. Sokkal többet egyenruhája se mond el: sapkarózsája közös tüzéralakulatról árulkodik, mellén valószínűleg Kisezüstöt vagy Bronz Vitézségit visel. Vajon ki volt ő, és mi lett a sorsa? […]

A héten Kókay László doberdói naplójának a közlésével új sorozatot indítottunk. Merre jártak és mi történt a császári és királyi szegedi 46. gyalogezreddel mielőtt a fiatal önkéntes az alakulathoz került? Az alábbiakban vázlatosan áttekintjük az ezred korábbi történetét és háborús hadiútját.   Az 1879. évi árvíz Szeged történetének egyik legemlékezetesebb eseménye: a Tisza gyakorlatilag teljesen […]

Kókay László szegedi önkéntes doberdói naplója – 1. rész Új sorozatot indítunk ma útjára. A szegedi Kókay László 1915-ben 18 éves korában önként jelentkezett katonai szolgálatra. A helyi piarista gimnázium iskolapadjából vonult be a 46-osokhoz, akikkel végigszolgálta a háborút. A vele történt eseményekről végig feljegyzéseket vezetett. Most induló sorozatunkban az 1916 tavaszán a szegedi ezreddel […]

slovensky Katonai reptér működött a Laborc partján? A felvidéki Őrmező néhány különleges első világháborús vonatkozására Czimra Csaba, kassai gyűjtő hívta fel figyelmünket. Az általa küldött korabeli képeslapok alapján érdekes információk derülnek ki a Homonna közelében fekvő településről.   Az egykori Zemplén vármegyéhez tartozó Őrmezőt Borovszky Samu Magyarország vármegyéi és városai című századfordulós monográfiája 215 házzal […]

A világháború, ahogy egy parasztgazda látta – 85. rész A fronton szerzett sebesüléséből felgyógyult és újra behívott Gergely gazda 1916 őszén mindent elkövet, hogy megkaphassa a régóta óhajtott felmentését. A főispántól kezdve a Tisza családig kérvényeket fogalmaz, közbenjárásért folyamodik. Próbálkozását végül siker koronázza. Ezzel mi is elbúcsúzunk Gergelytől és az ő háborús történetétől.   Másnap, […]